Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)

„Tudok én küzdeni remény nélkül is"

az intézkedésnek, mely az előző Igazgató alatt indult végző osztályt teljes magárahagyottságra ítélte." Közbevetőleg: Kiss Ferenc az 1938-as vizsgaelőadásokat úgy szervezte, hogy a produkciókban csak a végzős — tehát a harmadéves — növendékek és az első évfolyamot befejezők játsszák el a jelentős szerepeket. A második évfolyam növendékeit egyszerűen nem engedte színpadra. Both Béla ezután megállapítja, hogy az akadémia nívója hanyatlik, majd rátér e hanyatlás okaira. A személyi résszel kezdi elemzését. Igazgató: Kiss Ferenc. — „Odry Árpád örökét vette át, de nem a képességeit. (...) Olyan félelmetes cezaromániával kormányoz eleveneket és holtakat, ami már szinte komikus. Erősnek mutatja magát a növendékekkel szemben, de gyenge a tanári kar irányában. A szolgai gondolkodás tipikus példája: lefelé kancsuka, fölfelé hízelgés. Kiss Ferenc pénzbírsággal rendez, vagyis oktrojál. Fütyül az egyéniségre, amely nem az övé. Parancsol, s a színész szolgájává lesz, szolgai másolójává Isteni Mesterének ... Mint tanár: egyike a legrosszabb pedagógusoknak". Következik a tanári kar bemutatása: „Gál Gyula: Régen elmaradva a kor színjátszásától (...) pedagógiai munkája abban áll, hogy Kiss Ferenc eredményeit saját eredményeiként igyekszik elkönyvelni, kiindulva abból, hogy a jelenlegi igazgató egykor az ő növendéke volt. Dr. Galamb Sándor (dramaturgia, művelődéstörténet, esztétika): Kitűnő elméleti tanár, aki maga is szerelmese lévén a színpadnak — nem marad meg az elméleti tárgyak halott betűinél, s így hatni tud és hat is. Góth Sándor: Nem a tanítás vágya hozta az Akadémiára (...), nem tanár és nem nevelő, mert hiányzik belőle az a készség, hogy a most alakuló anyaggal türelme és kedve legyen foglalkozni. Hettyey Aranka: (...) Képtelen, nevetséges, kuszált és megdöbbentő kifejezéseit naplókba jegyzik tanítványai. Félelmetes következetlensége már évek óta biztosítja számára az akadémián az eredménytelenséget (...). Dr. Kéky Lajos (színészettörténet, magyar nyelv, lélektan, költészettan, irodalom): Kitűnő ember. (...) Nem az ő hibája, hanem a tantervé, hogy óráinak száma sok, mert sok az anyag is, amit le kell adnia. (...) Rossz előadó, s így kitűnő emberi és tudósi képességei zátonyra futnak. (...) Nagy Adorján: Jó pedagógus. (...) Nem kényszeríti a növendékekre saját színészi egyéniségét. (...) Pillanatnyilag ő a legjobb színésztanár az Akadémián. A sportot Fodor István tanítja, a francia nyelvet Garzó Miklós dr., a táncot az évkönyv szerint Harangozó Gyula, valójában Vera Ilona. Az éneket kétségbeejtően elhanyagolja az iskola. (...) Énektanár: Mihó Ernő, a német nyelvé Walton Róbert." 75