Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)

A készülődés évei

„Mélyen tisztelt és kedves Professzor Uram! Bocsáss meg, hogy május hó 25-én kézhez vett újabb leveledre csak egy heti késedelemmel válaszolok, azonban annyira lefoglalt a holnapután bemutatandó darab rendezése, hogy mind ez ideig nem tudtam érdemben foglalkozni unokahúgod ügyével. Leveled elején jelzett impressziód, hogy az efféle magániskolákat be kellene szüntetni, teljesen helyes. Ugyanezt mondhatom én is az iskola félműsorának végighallgatása után. Sajnos, az olyan oktatás, ami egy efféle helyen folyik, az még a tehetséget is tönkreteszi, és ember legyen a talpán, aki az iskola ellenére valamire viszi azután a gyakorlatban. Éppen ezért az a rövid 10 perces jelenet, amelyben unokahúgodat láttam, egyáltalában nem ad képet se pro, se kontra kvalitásairól. Azt hiszem, ha egy komoly és részletekre kiterjedő próbajáték után tehetségesnek is minősülne őnagysága, még jó időbe tartana, amíg el tudná felejteni azt a sok színészi oktalanságot, amivel a szóbanforgó iskolában traktálták. Játékmestereimből kifogyva, az utolsó két darab rendezése reám maradt, és így az utolsó bemutatóig, f. hó 12-ig reggeltől-estig szünet nélkül dolgozom. Utolsó premierem lezajlása után készséggel állok rendelkezésedre a legmesszebbmenő módon. Akkor személyes találkozás útján tisztázhatjuk, milyen mértékben szolgálhatom legjobban családod és a fiatal hölgy érdekeit. Maradtam őszinte tisztelettel és nagyrabecsüléssel készséges híved: Budapest, 1936. június 3. Németh Antal 3 Glatz Ferenc: Kultúrpolitika, kurzusideológia, Rádió (1927-1937.) Bp., 1988. 181. 3 Paulay Ede írásaiból. Szerk.: Székely György. Bp., 1988. 189. 4 Ditrói Mór emlékiratai. Komédiások. Bp., é. n. 29. és Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848). Bp., 1980. 5 Kerényi Ferenc: A régi magyar színpadon. Bp., 1981. 297. 6 Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház százéves története. Bp., 1940. II. 96. 7 Paulay Ede írásaiból. Szerk.: Székely György. Bp., 1988. 540. 8 Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház százéves története. Bp., 1940. I. 386. 9 Pukánszkyné: i. m. I. 461. 1

0 Pukánszkyné: i. m. I. 466. 1

1 Georges Sebastien (1903-1989) a második világháború után francia állampolgár. A posztromantikus zene, Wagner, Richard Strauss és Mahler tolmácsolója. 1

2 OSzKK. N. A. F. 110. 1

3 Sándor Iván: Miközben a színházról beszélgetünk. Film Színház Muzsika, 1986. október 25-i számában. 1

4 Dr. Hevesi Sándor: A színjátszás művészete. Bp., 1908. — A zsebkönyv Hevesinek a Thália Társaság fiatal színészei részére tartott előadásait, illetve azok átdolgozott változatát tartalmazza. 1

3 Egri István: Arc és maszk. Film Színház Muzsika, 1970. május 23. 20-21. 1

6 Horváth Árpád: Modernség és tradíció. Bp., 1982. 221. és kk. 1

7 Hevesi Sándor: A rendező és a rivalda. In: Hevesi Sándor: Az előadás, a színjátszás, a rendezés művészete. Vál.: Staud Géza. Bp., 1965. 355-359. 1

9 OSzKK. N. A. F. 24. — A Szegedi Nemzeti Színház 1945-ben alakul meg. (A Vall. és Közök. Minisztérium Színházi Iratai. Szerk.: Danes Rózsa. Bp., 1989. 156. sz. irat. — A VKM 1945. szeptember 12-i keltezésű iratában közli Szeged város polgármesterével, hogy „a Magyar Minisztertanács 1945. évi augusztus hó 29-én tartott ülésén a szegedi Városi Színháznak Szegedi Nemzeti Színházként való állami kezelésbe vétele mellett határozott." 54