Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)
„Hiszek a színház halhatatlanságában"
életrajzát és művészi pályáját megírni, amivel halálának 10. évfordulójára, 1972 decemberére óhajtanék elkészülni. Akkor aztán betöltöm hetvenedik életévemet, és mint az öreg kínaiak, elkezdem búcsúmat ettől az értelmetlenségében is valahol nagyon értelmes, rettenetes és szépséges földi léttől. Addig is mindent tervszerűen felszámolok. Teljes levelezésem, amit negyven éven át megőriztem, közel 10 000 darabot, az OSzK Kézirattárába került. Madáchcsal kapcsolatos dokumentumaim nagy részét a csesztvei múzeum három szobájában magam rendeztem el. Utolsó otttartózkodásom is ezzel a munkával függött össze. Most jártam először Sztregován is, elzarándokoltunk feleségemmel Madách sírjához. Ha anyagi körülményeink és egészségi állapotom majd engedi, évente egy-egy lélekfrissítő külföldi utazást is tervezünk — ha lehet. Két év előtt Görögországba sikerült rövid utazást tennem. Talán sikerül Londonba, Stratfordba kijutnunk, esetleg már jövőre, vagy legkésőbb '70-ben. így élek a vágyak és a valóság szelíd feszültségében, amit feltartóztathatatlanul lassan old az idő. Rólatok annyit tudck, amennyit tudnom lehetett. Egy könyvedet sikerült megkapnom és elolvasnom, Sándor, az Odysseust, ami nagy élmény volt, a régieket is idéző, mégis új, csípős, mint a sorok közül kicsapó sós tengeri levegő. Végezem. Szívemből minden jót Mindkettőtöknek, akik — érezhettétek, tudhattátok — nagyon közel állottatok szívemhez, és ez a legcsekélyebbet sem változott az elmúlt húsz év alatt. Sok szeretettel: Tóni" 4 6 „Salernó, 1968. szeptember 9. Kedves Tóni, az örömet, amit leveleddel szereztél, beárnyékolta a szomorú hír megerősítése: már régebben hallottunk arról, hogy Piri elment. Te most megírtad a valóságot. Piri rendkívüli teremtés volt: okos, eredeti egyéniség, asszonynak is, művésznek is rendkívüli. Bánat az is, hogy nem kapta meg a nagy ajándékot, a szenvedésmentes távozást. Veled gyászolunk, és megőrizzük emlékét. Mindaz, amit magadról, életkörülményeidről és munkádról írsz, megfelel az elképzelésnek, amellyel az elmúlt húsz esztendőben Reád gondoltunk: hűséges maradtál önmagadhoz, dolgozol. Megjött a levonat is, érdekes olvasmány, miniatűrben tükröz sok mindent. Szívből kívánom, hogy a leveledben említett munkatervet legyen erőd és időd megvalósítani. 173
