Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)
Miniatűr Weimar az Andrássy úton — 1944-ben
lexikonok rögzítik. Az akadémia előtti tevékenységéről Németh is tesz említést az Egy emberöltő Az ember tragédiája szolgálatában című utolsó írásában. 2 0 A tanítványok közül — megérdemelten -— ő jut a legmagasabbra, pedig Németh színházeszményét soha nem tagadja meg. Közrejátszhat ebben az akkoriban büntetésnek számító áthelyezése a filmrendezés területére, továbbá Várkonyi Zoltánhoz fűződő rokoni kapcsolata. Fodor Lajos a Zeneművészeti Főiskola hallgatójaként iratkozik be az akadémiára. Változatos életútján alapképzettségének megfelelően — volt nemzetközi hírű kórusvezető, szabadtéri színpadi igazgató stb. — mindig visszatér a zenekritikusi (és színikritikusi) hivatáshoz. O és Gulyás Sándor, valamint a hozzájuk csatlakozó Udvaros Béla 1945-től magántanulóként látogatják Némethet. Ezek a magánórák addig tartanak, míg Németh nem számolja fel a rádiós munkája könnyítésére fenntartott Bródy Sándor utcai albérletét. A pályát elhagyók között van Filippovics Károly is, aki jogtanácsosként dolgozik tovább. Mint hűséges tanítvány, majd mint barát végigköveti Németh életútját. Az évfolyam legidősebb hallgatója dr. Bognár Károly. Máig rejtély számomra, hogy Németh őt miért vette fel az akadémiára, hacsak nem vezette az a szándék, hogy az állami színházak gazdasági irányítását olyan szakember kezébe kell adni, aki ismeri a színházművészet egészét is. Dr. Bognár az államigazgatás vonalán dolgozott tovább, s rendkívül magas pozícióig jutott el. Dr. Meteff Iván, a bolgár hallgató is a talányokhoz tartozik; kedveltem bölcs paraszti életszemléletét, a pejoratívan emlegetett, valójában sok példamutató értéket hordozó balkániságát. Úgy tudtam, hogy visszatér Bulgáriába, ahol földbirtokos édesapja tevékeny szerepet játszott az ellenállási mozgalomban. Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor közölte, hogy Párizsba megy, színházzal pedig nem foglalkozik többé. A névsor Varga Géza nevével végződik. Róla már ejtettünk néhány szót, amit még tartozunk kiegészíteni. Varga Géza a Kultuszminisztérium és a győri egy éves szerződés után megpróbálkozik a lehetetlennel: Budapestre jön a közös igazgatással működő Petőfi és Jókai Színházhoz. Szendrő Ferenc az igazgatója, főrendezője pedig Apáthi Imre. Innen az 1955—56-os évadra főrendezőnek szerződik Szolnokra. (Közbevetőleg 1952 és 1960 között tanársegéd a Színházművészeti Főiskolán.) 1957-ben ismét visszatér Budapestre, a Petőfi Színház szerződteti, de egy évnél tovább nem tud megmaradni Simon Zsuzsa mellett. 1958-ban szerződik a Magyar Rádióhoz, ahol több mint három évtizede dolgozik. 151
