Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)

Miniatűr Weimar az Andrássy úton — 1944-ben

JEGYZETEK 1 Zay László írásából: Magyar Nemzet 1989. ápr. 1. — Mátrai-Betegh Béla az ötvenes évek derekán kapcsolódik Németh baráti köréhez. 1958-ban mint rendező Peéry Pirit kéri fel Hubay Miklós C'est la guerre című drámája kulcsszerepének eljátszására. A darabot az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság kezelésében lévő Váci utcai Bartók-teremben mutatták be. 2 Benedek András: Színházi műhelytitkok. Bp., 1985. 327. 3 Molnár Gál Péter: Emlékpróba. Bp., 1977. 419. 4 Magyar Nemzet, 1984. március 17. 5 Mindkét levél a már említett igazolási és Népbírósági iratcsomóban található, a 74-es jelzeten. Ujabban a Színház című lap Németh Antal-száma (1990. 6. sz.) adott szemelvényeket a Népbírósági eljárás tanúvallomásaiból. (Szűcs Katalin: A Németh Antal-dosszié. 27-34.) 6 Schwengeler: Hontalan nép című drámáját Bibrakte címmel játszották Svájcban. Nemzeti színházi bemutatója: 1944. III. 25. Rendező: Németh Antal. 7 István Mária: Németh Antal színpada. Bp., 1988. (Kézirat) 8 In: Németh Antal: Új színházat! Vál. és szerk.: Koltai Tamás. Bp., 1988. 72-5. 9 Székely György: Edward Gordon Craig. Bp. , 1975. 85. 1

0 A Függelékben közöljük Az európai színházi kultúra mai helyzete című előadás szövegét. Ebben mintegy tartalmi kivonatát olvashatjuk Németh két és fél hónapon át (húsz-huszonkét órában) megtartott előadásainak. 1

1 In: Németh Antal: Új színházat! Vál. és szerk.: Koltai Tamás. Bp., 1988. 443. és kk. 1

2 Berzsenyi Dániel: Bölcselet. In: Összes művei II. 238. és kk. Buda, 1842. 1

3 Az „orvosösszeesküvés" hátterében a szlovákiai magyarság ellen megindított példátlan intézkedéssorozat állt. Ez tetőzött a Kassán 1945. április 5-én kihirdetett kormányprogramban. A Csehszlovák kormány — elnöke a szociáldemokrata Zd. Fierlinger — jogfosztó dekrétuma értelmében az ottani magyarság (hivatalosan mintegy 600 ezer fő, valójában közel egymillió ember) elvesztette állampolgárságát. Ekkor már előrehaladt állapotban volt a dél-szlovákiai magyarság deportálása, illetve széttelepítése. A magyar és német állampolgári jogok megvonásával az akkori csehszlovák kormány lényegében a nemzeti szocialisták faji törvényeinek szellemében járt el. Erről részletesen ír Janics Kálmán A hontalanság évei című — Illyés Gyula előszavával megjelent — könyvében (München, 1979). Az „orvosösszeesküvők" valójában a fasizmus továbbélése ellen tiltakoztak röpcéduláikkal. Az akkori körülmények miatt ennél többet nem is tehettek. 1

4 Major Ákos: Népbíráskodás, forradalmi törvényesség. Bp., 1988. 276. és kk. 1

5 Major Ákos: i. m. 278. 1

6 Tarics Péter: Két színháza van a csehszlovákiai magyarságnak. Kapu, 1990. november 30. 1

7 OSzKK. N. A. F. 2053. 1

8 Film kislexikon. Bp., 1964. 216. 1

9 OSzKK. N. A. F. 3293. 2

0 In: Németh Antal: Új színházat! Véd. és szerk.: Koltai Tamás. Bp., 1986. 462. 152