Dévényi Éva: Színképelemzés, Balassa Péter (MSZI, Budapest, 1981)

nész az első interjúban első benyomásaként mondott el a figuráról. Ez

Na kép tartalmazza a figura életelőzményeit, leglényegesebb adatait, és valamilyen lényeges személyiségjegyét, valami lényegit a természetéből. Természetesen ez az elsődleges kép az alkotó folyamatok során senkinél nem maradt meg, legfeljebb más szinten visszatért. De általában ez a kép tartalmazott olyan problémát vagy olyan tulajdonságot, amivel a szinész önmagában küszködött, és ez nem volt benne tudatos; vagy olyan vonást, amiről a szinész tudta, hogy ez az ő egyik lényeges alapvonása. Ez attól függött, ki mennyire tudatosan élte át saját magát. /A legtudatosabb a szinészek közül Fodor Tamás./ A szinészben az érzés nem tisztán a belevetités érzése volt amikor a figura képét megfogalmazta, hanem a belevetités és ráérzés /beleérzés/ érzete együtt! Az első hid közte és a lehetséges figura /aki majd belőle jön létre/ között. A két év alatt minden szinész kialakitott egy személyiséggel és identitással biró alakot. A csoport jellegéből adódóan más szinházakhoz viszonyitva feltételezhetően van két eltérő sajátossága figuraalkotásaiknak. Az egyik, hogy amatőrö

k, tehát a szinpadi kifejezőeszközök használatát mint mesterséget nem tanulták, de az aktuális darab szerepformálásán keresztül birtokába jutnak a szükséges kifejezőeszközöknek. /A Woyzec

knél ez alól Fodor Tamás és Gaál Erzsébet kivétel volt. Fodor "hivatásos", Gaál igen gazdag eszköztárral rendelkezett már a darab elkezdése előtt./ A másik sa52