„Én a komédiát lejátsztam…” (MSZI, Budapest 1981)
I. „MŰVÉSZNEK LENNI NEM SZAKMA, HANEM SORS." (Goethe)
szór játszották a darabot. Ezután olyan hat év következett, amellyel beírta nevét az egyetemes magyar színháztörténetbe. Szimonov Orosz emberekjében játszott el egy remekmívű jellemportrét; a háború viharába került, megrémült kispolgár szerepében, aztán sorra következtek a nagy sikerek, a Szerelmi házasság kétszázas szériája, Sartorius a „Tanner John házassága", s a szerepek szerepe, a „Revizor" Polgármestere. A félelem tragikomikus nagy látványosságát produkálta felejthetetlenül abban a jelenetben, amikor megjelenik a vendégfogadóban és reszkető kézzel tisztelgésre kényszeríti ujjait, hogy a híres, csodált titokzatos vendég kegyeibe férkőzzön. Mindent hasznosítani tudott ebben a szerepben, amit egy pályán megtanult, ezért ma már minden korok Revizor-alakításait akarva-akaratlanul az ő alakításához mérjük. . . A Gombaszögi-nővérek Négyen voltak, imádták egymást, és mind a négyen a színház rajongói. Közülük csak kettő csinált karriert a színpadon, Ella (Elluska) és Frida (Frici). Pedig a legidősebb testvér, Margit volt közöttük talán a legszebb és legtehetségesebb, deő sajnos fiatalon meghalt. Elluska és Frici voltak a legnépszerűbbek és legsikeresebbek. Korán kezdték a pályájukat, Ella mint remek komika, Frida pedig drámai alakításaiban tündökölt. A negyedik lány, Irén halt meg a legkésőbb, igaz, hogy ő elég korán lépett le a deszkákról, ahol számára nem sok babér termett. Már a háború előtt férjhez ment egy sikeres kozmetikus orvoshoz, és férjével együtt kivándorolt New York-ba. Ella és Frida pályája a 915-ös években majdnem egy időben indult el. Fridáé a Magyar Színházban, Elláé a Vígben, ahová nemsokára testvére is követte. Aztán cseréltek. Elluska került a Vígszínházba és a Pestibe, Frici a Magyarba, majd a Belvárosiba. Combaszögi Frida mindjárt bemutatkozó darabjában Bemard Shaw Warrenné mestersége Vivíe-jével robbant be a magyar színészetbe, de oly hatással, hogy a Magyar Színház bécsi vendégszereplése alkalmából a monarchia volt másik fővárosát is teljesen meghódította. Utána Bródy Sándor Lyon Leája címszerepe következett, amiben mint fiatal katona én is láttam. Lélegzetelállítóan szép jelenség volt. Talán csak első vígszínházi fellépésében múlta felül szépségével és tehetségével az előző sikereit. Ez a darab Sheldon: Románc című darabjának főszerepe volt. A háború vége felé majdnem kettétört gyönyörűen ívelő karrierje. Első férjétől, Rajnai Gábortól a Nemzeti Színház kitűnő művészétől elvált, egyedül élt, és egy szép napon észrevette, hogy a színészbejáró körül nyüzsgő autogramkérők között, egy fiatal suhanc gyakran ott ólálkodik. Később már a lakása körül is feltűnt. Rossz előérzettől űzve, gyakran hívta magához öltöztetőnőjét, és házivar-