„Én a komédiát lejátsztam…” (MSZI, Budapest 1981)

V. „A SZÍNHÁZ KATEDRA, MELY EGÉSZ TÖMEGET TANÍTHAT." (Gogol)

Hont Ferenc, Ranódy László, színpadtervező Háy Károly László, Ranódy László. 1939-től, a rendőrség beavatkozása és állandó zaklatása miatt működésüket más-más néven és más-más helyen folytatták. Számos legális és illegális műsoros estet, sőt színielőadást is rendeztek munkásszervezeti helyiségekben. (így például részleteket mutattak be Aiszkhülosz Prométheuszából.) 1940-től a Zeneakadémián, illetve a Vigadóban rendeztek irodalmi előadásokat. Ilyenek voltak: Klaszszikusok mai szemmel, Költők a népért, Mai színjátszás Mongóliától a Kárpátokig, Csokonai est, Petőfi est, Ady est, József Attila est, „Emlékezzünk régiekről" - (Egy ezredévi szenvedés I.), Talpra magyar (Egy ezredévi szenvedés IL), Virrasztók (Egy ezredévi szenvedés III.). Az irodalmi estek bevezetőit Benedek Marcell, Móricz Zsigmond, Kovács Imre, Darvas József, Kállai Gyula tartották. 1942. május 13-ra volt kitűzve Parragi György bevezetőjével és Darvas József utószavával a Rendületlenül című irodalmi est, ezt azonban a rendőrség betiltotta, s így már nem tarthatták meg. Az irodalmi estek szereplői között találjuk: Hont Erzsi, Medgyaszay Vilma, Gobbi Hilda, Major Tamás, llosvay Katalin, Pápai Klára, Simonffy Margó, Török Erzsi, Tőkés Anna, Brassai Viktor, Lehotay Árpád, Pásztor János, Baló Elemér, Lukács Margit, Alszeghy Lajos, Basilides Mária, Ránki György, Várkonyi Zoltán, Eyssen Irén, Gábor Miklós, Raies István nevét. Mindnyájan elkötelezett művészek, akik a művészetüket is a magyar szabadság szolgálatába, a német elnyomás elleni küzdelembe állították. Végül 1942. július 6-án a Népligeti Színkörben bemutatták Molière: Dandin Györgyét, magyarítva Duda Gyuri házassága címmel, Major Tamás és Várkonyi Zoltán fordításában, Hont Ferenc rendezésében. OMIKE MŰVÉSZAKCIÓ A SZÁMŰZÖTTEK SZÍNHÁZA A Pesti Izraelita Hitközség 1920-ban átépítette és bővítette Wesselényi utcai székházát, s ennek második emeletén kapott helyet a kulturális előadásokra is alkalmas, Goldmark Károly zeneszerzőről elnevezett díszterem. Itt már megnyitása után is tartottak kulturális előadásokat, később az ifjúsági csoportok színdarabokat is bemutattak. Amikor az úgynevezett faji törvények alapján a zsidó származású művészeket kiszorították a színpadokról, pódiumokról, az Operaházból, felmerült a gondolat, hogy a Goldmark teremben, az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) égisze alatt rendszeres színi előadásokat, operai előadásokat, hangversenyeket kellene tartani, mind a letiltott művészek napi megélhetése és szereplési lehetősége miatt, mind a színházak nézőteréről is kitiltottak kulturális igényének kielégítésére.