Borsos Zsuzsanna: A Madách Színház Pünkösti Andor igazgatása idején (MSZI, Budapest, 1979)

IV. Szinház és közönség Munkás előadások Közönségszervezés

IV. Szinház és közönség (Munkáselőadások, közönségszervezős) Egy szinház, egy előadás közönsége nagyon összetett. Minden egyes előadáson is más a közönség, másképpen reagál a látottakra. Pünkösti Andor Madách Színházának célja az rolt, hogy igazi irodalmat nyújtson, de ugyanakkor politikai fórumot is teremtsen. Igazgatása három éve alatt egyre tudatosabban állította szinházát a baloldali politika szolgálatába, ügyesen kerülve a nyilt konfrontációt a hatóságokkal és a jobboldali pártokkal. Voltaképpen egyéni politikai meggyőződése öltött itt társadalmi formát azáltal, hogy a színház széles körű kommunikációs lehetőséget biztosított részére. Színészei többségében igazi munkatársakra találta. Gyakran a darab megválasztása nem rejtett magában politikai célzást, tendenciát. Senki sem gondolhatott arra, hogy milyen mozzanatokra reagál a közönség, a szinészek azonban rögtön vették a lapot és rájátszottak az érzékeny helyekre. A fasizálódó Magyarországon a Vigadó- és Vasas Székházbeli esteken kivül a Madách Szinház volt az egyetlen hely, ahol a szabad szellem meghúzódhatott. "Pirandello I

V. Henri

kjén, Shakespeare Hamle

tjén, Moliére Képzelt bete

gén, Ardrey Jelzőtüz

én, Felkai Nér

óján keresztül szivtuk magunkba az egyre távolodó szabadság ittmaradt illatát. Ugy próbáltunk megkapaszkodni a színpadon elsuhanó mondatokba, mint valami politikai realitásba. Megcsaltuk önmagunkat, hitet hazudtunk a legkétségbeejtőbb pillanatokban, amikor már körös-körül a kétségbeesés áradata ostromolt. A Madách Színházba járni nemcsak művészi, hanem politikai hitvallást is jelentett. A nézőtéren ülők a sötétben, meghallották egy127-