Borsos Zsuzsanna: A Madách Színház Pünkösti Andor igazgatása idején (MSZI, Budapest, 1979)

I. A színház létrejöttének története és szervezete

színházhoz. 1940-ben a Szinmüveszeti kamara felvette tagjai , 27 soraba, mliveszetl ügy kezelokent. Aktivan reszt vett a szinház müsorpolitikájának kialakításában, végigkisérte egész tevékenységét, 194-4-ig. Barátságban volt Pünkösti Andorral, kapcsolata jó volt a Károlyi-családdal is. Baloldali, humanista beállítottsága, nagy műveltsége támaszt és segítséget jelentett a szinház vezetésében. 0 tett javaslatot a Madách Könyvtár-sorozat megindítására, tanulmányokat irt, darabokat olvasott (naponta általában egyet), jelentéseket irt, aktivan avatkozott be a darabok színpadra állításában is, ha arra volt szükség. Meg nem alkuvása, fasizmus ellenes magatartása, az igazság mellett való kiállása gyakran bajba sodorta. Staud Géza irta évenként a színházi összefoglaló kritikát vagv áttekintést a Szekfü Gyula és Eckhardt Sándor szer, , o 8 keszteseben megjelent Magyar Szemleben.- 1942-ben ennek a szinházi mérlegnek a keretében támadást indított a Kamara működése ellen, tevékenységével kapcsolatban kérdéseket téve fel: 1. Miért nem tart közgyűlést? 2. Miért nem számol be nyilvánosság előtt? 3. A vezetőség és a választmányi tagok mi módon vonhatók felelősségre? 4. Nem veszti-e el kapcsolatát a tisztikar a színészet élő társadalmával? A felsorolt kérdések nem tájékozatlanságból származtak, hanem szónoki kérdések volta, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a Kamara valódi tevékenységét nem ismerő olvasót tájékoztassa a Kamara valóságos szerepéről. Cikkében nemcsak a Kamarát, a zsidótörvény "tulteljesitése" miatt, de az egész akkori szinházi életet, a rendezőképzést, a Színművészeti Akadémiát, személyesen Kiss Ferencet is támadta. Természetes, hogy kérdéseire választ nem kapott, hogy mindez nem maradt megtorlás nélkül. (Hiszen akkor már kérdezni sem volt szabad.) Fegyelmit indítottak ellene, melyet hosszan elhúzódó per követett. "A Kamara fegyelmi birósága 1942. október 21. 25