Borsos Zsuzsanna: A Madách Színház Pünkösti Andor igazgatása idején (MSZI, Budapest, 1979)

I. A színház létrejöttének története és szervezete

A jelmez és díszlettervek elvesztek, néhány fénykép a Film, Szirihaz, Irodalomban, Színházi Magazinban, valamint a szóbeli Jtóziesek és kritikák idézik csak a színpadképet és kosztümoket, A zeneszerzők között találjuk Dávid Gyula és Csanak Béla nevét. A Károlyi-család gazdasági megbízottja Breczner Zoltán jószágigazgató volt. Ő folytatott gazdasági tanácskozást az igazgatóval, a pénziigyi ellenőrzést is ő végezte. A szinház gazdasági ügyeivel Magyarics László foglalkozott, aki, ha kellett, színészként is beugrott. Magyarics mint gazdasági titkár, a Madách Könyvtár (ld. később) felelős kiadója is volt. A munkások, műszakiak számát is a gazdasági keret szabta meg. Szinpadmesterből, 3-4 munkásból, öltöztetóból és fodrászból állt a keret. Munkácsy Irén, aki az 1943-44-es évadra szerződött ügyelőként (korábban a Vígszínháznál volt segédrendező), elmondta, hogy milyen komoly fizikai megerőltetést jelentett, hány kilométert kellett lépcsőkön fel és le rohanni, amikor a Hamle

tet egymaga ügyelte végig. A szinház titkárnője Magyarics Györgyi volt. (Nyugdíjazásáig, 1976-ig a Madách Szinház alkalmazásában állt.) Azt, hogy a szinháznál dolgozhatott, Pünkösti Andornak köszönhette. Származása miatt nem igen tudott elhelyezkedni. Pünkösti vállalta a kockázatot. Az ellenőrzések idején a színházban bujt valahol, később a szomszéd házban dolgozott, egy idő után mikor már félő volt, hogy a házmester jelenti, Pünkösti lakásán gépelt, a levelezést stb. bonyolította. Pünkösti sugárzó, rendkívüli emberségét közelről ismerhette, a szinház iránti életre szóló szeretete innen származik. A szinház dramaturgja, a neves szinháztörténész, dr. Staud Géza volt. Staud Géza középiskolai magyar-francia szakos tanárként működött a Tavaszmező utcai gimnáziumban. Károlyiék szerződtették dramaturgként. 1941 tavaszán került a 24