Dr. Réthi Sarolta: A magyar és a nemzetközi drámairodalom alapértékei az ókortól napjainkig I. (MSZI, Budapest, 1975)

esetben természetesen megvan magyarul, - illetve lefordításra került-e. Természetesen ennek megállapítása sem sikerülhetett mindenütt, különösen nem a felszabadulás előtti időkre, még kevésbé a mult századra vonatkozóan. Lehet, hogy egy mü szinrekerült már hazánkban, de nem akadtam nyomára s így nem is tüntettem fel; de amelyiknél feltüntettem, az biztos, hogy szinrekerült már. Hasonlóképpen a fordításnál is az biztos csak, amtlynél feltüntettem, hogy le van fordítva, - s amely fordítás megjelenhetett nyomtatásban, de állhat rendelkezésre gépelt vagy kézírásos formában is. A többinél, éppen ezért, azt irtam, hogy "Tudtommal nincs lefordítva", - kiderülhet azonban, hogy igen. Sőt, mivel egy fordítást sokszor lehetetlen az eredetivel azonosítani, még az is megtörténhet, - igaz, csak nagyon kevés esetben, - hogy egy külföldi szerző müvei közt magyar fordításban szereplő darab az eredeti cimén külön is fel van tüntetve. A ^ordítok személyét csak nagyon kevés helyen tüntettem fel, ott» ahol azok igen hires írók, - pl. Kosztolányi, Karinthy Frigyes, Heltai Jenő stb. A klasszikus fordítókat /Arany János, Vörösmarty stb./ nem is tüntettem fel külön. A Televízió természetesen, munkatársai megítélése alapján, lefordíttathat bármely, Magyarországon meglévő külföldi drámát, s meghozathatja azokat, amelyek itt nem állnak rendelkezésre. o"+3o4