Dr. Réthi Sarolta: A magyar és a nemzetközi drámairodalom alapértékei az ókortól napjainkig I. (MSZI, Budapest, 1975)

nem divat játszani őket. Ahogy Ibsent évtizedekig nem játszották nálunk, - most újra divatba jött és sokan csak most fedezik fel, micsoda óriása a drámairodalom­nak. Néhány példa: Hugo von Hofmannsthal, Marivaux, Georg Kaiser, Carl Sternheim, - vagy akár Terence Rattigan, kinek müveit sokszázas, sőt ezres szériák­ban játsszák világszerte, - nálunk 30 éve egyetlen darabja ment egy vidéki szinházban. Vagy a maiak kö­zül Audiberti, Mrozek, stb. A Televizió igy tehát t óriási anyagból válogathat. Nincs ember, aki az egész drámairodalmat olvasta volna, természetesen én sem. így megtörtén­het, hogy itt-ott belekerült valamilyen szempontból nem teljesen megfelelő mü is, bármennyire igyekez­tem is szelektálni; a tévé belső munkatársainak fela­data az anyagból kiválogatni mindazt, amit minden szempontból megfelelőnek és a közönség elé viendőnek találnak. Mert hiszen minden válogatás, bármilyen objektivitásra törekedjék is az ember, bizonyos fo­kig szubjektiv; bőréből, Ízléséből és értékítéleté­ből senki nem bújhat ki. Teljesen önként, a távé munkájának megköny­nyitésére, vállaltam azt az óriási pluszmunkát,hogy igyekeztem mindenütt megállapitani, a szóbanforgó külföldi mü s^inrekerült-e Magyarországon, - mely o48o3

Next

/
Oldalképek
Tartalom