Szekeres József: A színpadi alak problémája, (SZTI, Budapest, 1961)

A szerző arculata

Az egyik hallgató megjegyezte: "Nyemirovics-Dancsenko arról le szólt, hogy a ,kortárs*-rendező szemével kell nézni a régi szerző darabjában ábrázolt életet. ,A korabeli életmód, plusz a hozzávaló viszonyunk* - ez a formula-foglalja magában az előadás sikerének vagy kudarcának magját, mert ha mindent csak saját felfogásunknak rendelünk alá,akkor az előadás unalmassá és érthetetlenné válik". Alekszej Popov erre igy válaszolt: "A.zt hiszem, hogy ezt a gondolatot Nyemirovics-Dancsenkonak a három igazságról - a színházi igazságról,a társadalmi igazságról és az életigazságról - szóló tételével kell ellenőrizni. Ezt a kérdést nem lehet megkerülni, mert az egész téma ezzel függ össze. Amikor Nyemirovics-Dancsenko azt mondja, hogy nem egyszerűen az Osztrovszkij korabeli életről kell beszélni, nem ugy kell venni, amilyen volt,hanem az Osztrovszkij-korabeli életről alkotott mai nézetünk prizmáján keresztül, akkor ezek a szavak kereszteződnek a három igazságról - a társadalmi igazságról, az életigazságról és a színházi igazságról - alkotott felfogásával." Ezután ismét Lvov-Anohin vette át a szót: ''Nyemirovics-Dancsenkonak Csehovra, Gorkijra és kettőjük dramaturgiájára vonatkozó szemléletes meghatározásával szeretném kezdeni, aztán pedig igyekszem megvizsgálni, hogyan valósította meg az előadásokban Nyemirovics-Dancsenko a szerző érzékelése alapján kialakult képet. Azt irja Gorkij Ellenségek cimü darabjáról, hogy ez nagyon kemény és pontos rajz, hogy itt, akárcsak az ügyes sakkfeladványban, társadalmilag és filozófiailag pontosan elosztódnak a figurák, Csehovról viszont egészen más vonatkozásban beszél, muzikális elemét hangsúlyozza. ... Amikor az Ellenségek előadásán felgördül a függöny, a rendező és a díszlettervező mindjárt a legpontosabban elvezeti a nézőt a darab már elmében is meghatározott magjának érzelmi érzékeléséhez: »ellenségek*. A Bargyin gyáros háza melletti kert nem csupán szép, tágas kert ,ha- 41 -