S. Nyirő József: Művészet és tudomány (SZTI, Budapest, 1961)
V.A. Razumnij: A művészi általánosítás természetéről
már felvillant a reális világ, teljes egyéni sajátszerűségében» Amint Lasarjov "Az olass reneszánsz eredete" cisiii alapvető monográfiájában megállapítja, "gyakorlati művészi tevékenységük megelőzi koruk esztétikai elméletét, amelyet nagyfokú konzervativizmus jellemzett. Valamennyiük jellegzetessége, hogy nem a "tiszta eszmére", hanem a reális világra orientálódnak. De művészetük elvont tendenciáiban még érezhető a "tiszta eszme" hatalma. E mesterek az összekötő szálat nem annyira az eszmétől az egyedi tárgyhoz,mint inkább az egyedi tárgytól az eszméhez vesetik. És ezért realizmusuk nem kevés képzeletszerű eleset tartalmaz, cuaely<ak csak a quattrocento korában tűntek el teljesen, akikor a müvéssi képmást teljes egéizében világi szellem hatotta át i,5 / A művészet reélis tartalma iránti érdeklődés megnyilvánult abban is,hogy a művészek a természet felé fordultak. Ezek a nagy reneszánsz mesterek felülmúlhatatlan ieintaképnek tekintették a természetet, & tanítók tanítóját» Jelszavuk volt: tanuljunk a természettol, figyeljük meg a természet különös megnyilvánulásait. Újra felfedezték a reális világ szépségét. A művészet ugyan nem tisztult ©ég meg teljesen a középkori kápzeletsaa^üség ós ssimbolizmus eleMoi-* tői, amelyek megmaradtak a forsia területén, különösen sok kép vallási-mitológiai köntösében, Ennek ellenére a reneszánsz művészete gyökeresen, elvileg más tipuau, mint a középkori művészet, mert a reneszánsz művészetben az általános eszme nem szimbólumként, hanem a százarcú ál et általánosításának eredményeképp jelenik meg« Az egyéni, miután a művészetnek tartalmává lett, meginditotta a művészet formájának átalakitását: megkezdődött a művészeti forma kösoledése magának az életnek egyéni formáihoz. Ez a folyamai, egy másik történe lmi korszakban, a XVIXI-XU.században fejezőV.I.Lazarjov. Az olasz reneszánsz eredete. Moazkva. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Kiadója. 1956. 57old. /oroszul/ - 16 -