Fuchs Lívia: A tánc forradalmárai. Vendégszereplők 1898 és 1948 között. Bajor Gizi Színészmúzeum, Budapest 2004. március 19 - május 2. (Budapest, 2004)

Az amerikai modern tánc előfutárai

...egy festő, egy muzsikus és egy világosító kedvese. Még ugyanebben az évben a Fővárosi Orfe­umban lépett fel az amerikai szabad tánc úttö­rő nemzedékének utolsó jeles tagja, Ruth ST.DENIS /1877-1968/, akit egyedüliként e táncreformerek közül, egyöntetű elismerés fo­gadott. S nyilván nem pusztán azért, mert - a táncnak, mint afféle ledér szórakoztatásnak “megfelelő” helyen - az Orfeumban lépett fel, hanem mert egzotikus tájakat és szakrális kul­túrákat megidéző szólói elvarázsolták a néző­ket. St.Denis ugyanis a tánc gyökereit kutatva megtalálta a távol-keleti kultúrákban annak a kornak a nyomát, amikor még a tánc nem szó­rakoztatás, hanem szent cselekedet volt, s mint ilyen vált a rítusok elengedhetetlen részévé. Van-e nyomosabb érv a tánc komolysága és magasztossága mellett, mint ősisége és szakra­­litása - kérdezte orientális szólóiban, a színpa­don. S a választ gyönyörű, nyúlánk teste, át­szellemült arca, kecses mozgása adta meg. Bródy minden más táncosnő fölé helyezi St.Denist. “Duncan egy széptérdű, de fontos­kodó professzor, Saharet egy hóbortos francia lány és Allan kisasszony rosszhiszemű speku­láns hozzá képest.” írja. Azt viszont meg­kérdőjelezi, teremtő művész-e a táncosnő, vagy pedig “csak” interpretátora egy koreográ­fusnak. Aki természetesen csakis férfi lehet, legalábbis a hagyományos táncfelfogás szerint. “Költő lehetett a kedvese Ruth St.Denisnek, az amerikai leánynak, aki előttünk táncolt az orfeum színpadán. Sőt, ha nem volna olyan fi­atal, és ha meg nem sérteném, azt gondolnám, hogy a költőn kívül egy festő, egy muzsikus és egy világosító kedvese is volt. Nő magától nem tud ilyet táncolni, nem tudja megtalálni a nagyszerű, egzotikus és mégis igaz hangulatot. Az a sejtésem, hogy Ruth St.Denis egy csodás hangszer, amelyen egy vagy több láthatatlan férfi zsenialitása játszik. Akaratlanul is keresem háta mögött az alkotó-erőt - utólag. Amikor a színpadra lép, ameddig a színpadon van, úgy­' :1I8I ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom