Fuchs Lívia: A tánc forradalmárai. Vendégszereplők 1898 és 1948 között. Bajor Gizi Színészmúzeum, Budapest 2004. március 19 - május 2. (Budapest, 2004)
Az amerikai modern tánc előfutárai
egyéb események kifejezésére képtelen....négy kézzel és négy lábbal sem lehet kifejezni, ami Salome lelkében van, mikor a felvonás végén meglátja a Johanán levágott fejét. Borzasztóan korlátolt regiszterű valami a tánc, és ha valaki ezzel akar nekem nagy dolgokat értésemre adni, akkor én egyszerűen fütyülök... Ami nem lehet, hát nem lehet... az ügy tehát gyanús, fölöttébb gyanús. Ügy rémlik, mintha itt mégis a trikótlanság volna a legjelentékenyebb része a reformnak, az az izzadó meztelenség, amiért szentté avatta a misst egy ifjú és lelkes kollegám.”^ Az Új Idők szerzője is úgy véli, a színházba járókat az foglalkoztatta leginkább, hogy “a miss táncruhája felette hiányos: egy rőf átlátszó fátyol vagy pedig néhány ékszer. Még trikót sem használ, holott az elemi színházi szabály. Szabad-e így lépni a t. c. publikum elé. Nincs-e az ilyesminek afféle botrány íze vagy nem-e puszta szenzáció-keresés? Azt hiszem, nem az. Mi több: e tánc azt a benyomást keltette, hogy hozzá mérve üres és tartalmatlan az a balerina-mutatvány, amely végig trikóban folyik. Hirteleniil elgondoltam, minő is lehet valamely ruhádan antik márványszobor trikóba öltöztetve. Mennyit rabolna el a simulékony szövet abból, ami most igazi tartalmát adja. Mily banális, értheteden volna minden formája e nivelláló ruharéteg alatt! Pedig itt szoborról van szó, tehát valamiről, ami mozdulat nélkül mutatja az emberi testet. S bár ezer szál fűzi a plasztikát a tánchoz, mégis megvan köztük az a döntő különbség, hogy a tánc szakadatlan változatokban adja a mozdulatokat, holott a szobor azokat egy pillanat alatt kővé mereszti, s magát a mozdulatot csak sugallja. Már e célból is mi mindent mozgósít a szobrász! Ha legbeszédesebb akar lenni, úgy leveti alakjáról a ruhát s az emberi test remek mechanizmusát mutatja meg. Az a tánc, mely lemond a trikóról, még fokozottabb mértékben teszi ugyanezt. Hisz mennyivel érthetőbb, mennyivel kifejezőbb egy fürge gesztus, egy lenge hajlás, egy hirtelen nekifeszülés, ha nem csupán a kar, láb és törzs egy-egy erős mozdulata adja azt, hanem mind az a sok izom, amely a test funkcióit irányítja. Mint változik, kapcsolódik, simul át, dagad s elsiklik a hát, a
