Fuchs Lívia: A tánc forradalmárai. Vendégszereplők 1898 és 1948 között. Bajor Gizi Színészmúzeum, Budapest 2004. március 19 - május 2. (Budapest, 2004)
Az amerikai modern tánc előfutárai
A modern táncosok “mezítelensége”, a tánc megkerülhetetlen testisége azonban újabb és újabb botrányokat kavart a fővárosban. A kanadai Maud ALLAN /1883-1956/ 1907-es vendégjátékát például éles hangú kirohanás előzte meg a sajtóban. Isadora mezítelen lábfó'it a közvélekedés eddigre már elfogadta, mint a görögös-antikizáló “klasszikus” tánc elengedhetetlen kellékét. De hogy a comb vagy a felsőtest is meztelen legyen? Márpedig a Király Színházban fellépő táncosnőről rögvest elterjedt, hogy mezítelenül táncol, holott “csak” a kötelező, a test természetességét elfedő trikót vetette le. A skandalum valódi oka természetesen az volt, hogy olyan témát mert színpadra vinni, ami önmagában is, nemhogy a korabeli táncszínpadon, botrányosan erotikus volt. Allan ugyanis a Sogoun című amerikai operett szünetében görög táncokkal szórakoztatta a közönséget, míg a zenés darab után a Salome víziója című szólójával lépett fel. Azzal a darabbal tehát, amivel már néhány éve Bécsben is “felháborodott nyilvános nyilatkozatokra késztette Hassreitert és néhány kollegáját”^, azaz a bécsi udvari operaház balettmestereit. A Salome 1907-ig tiltott gyümölcsnek számított a magyar színházi életben, viszont éppen ekkor a boroszlói opera is előadta Strauss zeneművét a Király Színházban. De hogy egy táncosnő? Bibliai történetet? Azt már nem, mert ezzel áthágná a tánc határait. “A tánc a maga igaz fogalmában más nem lehet, mint a mozgás kecsességének, bájának, finom lengeségének művészete” - szögezi le egy névtelen recenzens, s rögvest Isadorát emlegeti, aki “még csak ó-görög hangulatképeket lejtett el, de Miss Allan már drámát táncol, és még megérhetünk hamarább is, mint gondolnék, egy olyan új táncapostolt, aki bölcsészeti értekezéseket, sőt, adóügyi fejtegetéseket ad elő a lába ritmikus mozgásával.”zo A tánc kifejezési lehetőségeiről és határairól kibontakozó vitában egy másik szerző is azt állítja, hogy “a tánc sem lelki, sem ...az emberi test remek mechanizmusa...
