Nánay István (szerk.): Rendezte: Harag György (Budapest, 2000)
Szabadka-Újvidék
Harag Édes Annája 257 tori, a kéményseprő, aki ugyan Anna kérőjeként tűnik fel két ízben is, de igazi veszélyt Vizynére jelent, azt sugallja számára, hogy elvesztheti Annát. A második eltérés Ficsor, illetve a cselédszerző Markovics úr szerepében ismerhető fel. A regényben Ficsor a közvetítő, ő az, aki beszél Annáról, híreket hoz róla, segít Anna megszerzésében. Ezzel szemben a színpadi változatban alig van szerepe. Helyét a cselédszerző veszi át. Ő teremti meg a kereteket ahhoz, hogy Édes Anna és Vizyné egymást válassza. A dráma alapfokon választás kérdése. Ficsor csak közvetít, tájékoztat, mesél, más szóval: epikus szerepe van. A drámában ez zavaró, funkciótlan. A cselédszerzőnél viszont lejátszódik Anna és Vizyné végzetes találkozása, ezért drámaibb Markovics úr szerepe, mint Ficsoré. Ezt igazolja az a remek ötlet, hogy Anna és Vizyné kétszer is találkozik a cselédszerzőnél. Először, amikor Vizyné Annát választja, másodszor pedig amikor Anna elképzeli a találkozást, mégpedig oly módon, hogy most ő választja Vizynét. Ez a képzeletbeli találkozás nemcsak arra való, hogy Anna - legalább képzeletben - „visszaalázza" Vizynét, hanem arra is, hogy kiderüljön: ők ketten elválaszthatatlanok, kölcsönösen függnek egymástól, végzetesen összetartoznak. A cselédszerzőnél játszódó első jelenetet megelőzően az előadás tájékoztat a korról, a cselekmény idejéről, Vizy és Vizyné hűvös viszonyáról, Vizyné cselédgondjairól, valamint arról, hogy mostani cselédjének, a matrózszerető Katicának felmondott. Az előadás második felvonásában kerül sor a cselédszerzőnél játszódó második jelenetre, Anna víziójára. Ezt megelőzően értesülünk róla, hogy Anna beteg, szédül - már tudunk Jancsival való találkozásáról -, hogy el akar menni Vizyéktől. Erre kínál lehetőséget a másodszor is megjelenő Bátori, akit Anna ismét elutasít, ezt követően kerül sor Annának Vizyné részéről történő végleges bekerítésére - ez az előadás színésziig legteljesebb pillanata! -, s ekkor álmodja Anna a cselédszerző-jelenetet úriasszonyválasztó jelenetként. Ezzel az előadás egyrészt visszautal Anna és Vizyné kapcsolatának kezdetére, megidézi az első pillanatot, ugyanakkor jelzi kettejük kapcsolatának végérvényes összetartozását, feloldhatatlanságát. A harmadik, a regénytől lényegesen eltérő mozzanat Anna és Patikárius Jancsi viszonyának ábrázolása. A fiú, aki a regényben szinte romlott, itt inkább rokonszenves link alak, továbbá - bár vágyódik a lány után, kalandot remél - nem ő veszi birtokba Annát, hanem a lány veszi birtokba őt, vagyis a szerelmet. A Jancsival való találkozás Anna számára azt a pillanatot jelenti, amikor a gépszerűen dolgozó lényből az érző ember elénk lép. Az Anna- Jancsi viszony ilyetén alakulása azért is fontos, mert a fiú hűtlensége ily mó^aiArn-vxi
