Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)
Első rész: Drámajáték az irodalomtanításban
Itt akár odáig is elmehetünk, hogy a két szereplő tulajdonságait cédulákra írjuk, és ugyanazt a jelenetet többször egymás után előadva a tulajdonságokat húzzák a szereplők. A legterjedelmesebb szöveggel ebben a játéktípusban akkor dolgozunk, mikor a Romeo ésJúlia erkély-jelenetének húzott változatával játszunk. A gyerekek itt már önfeledten lubickolnak a szövegben, és észre sem veszik, mennyire sajátjukká váltak már a veretes shakespeare-i sorok és az egymás előtti produkció is, hiszen az köti le őket, hogy minden sorban megtalálják azt a pontot, melyet kiemelve hihetőbb lesz, hogy Júlia már nem szereti Rómeót, hogy Romeo gyáva és menekülni szeretne, esetleg fáj a foga vagy nem tud fára mászni. Ennek a játéknak másik változata, ha különböző stílusú, vagy másmás korban játszódó jelenetet kérünk az örök történet alapján. így megnézhetjük az erkély-jelenetet az epikus színház megközelítésében, abszurd drámaként vagy éppen romantikus nagyoperettnek álcázva, láthatjuk a fiatalokat rágógumival egy mai discóban vagy akár egy nevelőintézetben. Persze, ezeknek a gyakorlatoknak kevés közük van az irodalomhoz, a művészethez pedig gyakorlatilag semmi. De megtanít egy bátrabb, szabadabb olvasási formára, megmozgatja a fantáziát és olyannyira testközelbe hozza a művet, hogy a gyerekek szinte sajátjuknak érzik. A KÜLÖNBÖZŐ MŰNEMEK FELDOLGOZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A drámapedagógia nemcsak drámák megközelítésére jó. A líra és az epika alkotásai is megközelíthetőek ezen az úton. Hiszen szereplővel, feszültséggel, szerkezettel, mondanivalóval mindig találkozunk, bármely műalkotást vizsgálunk is. Az epika, különösképpen a regény és a novella bővelkedik csomópontokban, ellentétes véleményekben és érdekekben, melyek mindegyikére építhető drámaóra (például Lőcse és Görgey viszálya Mikszáth Fekete tarajában vagy méretek, nézetek és érdekek ütközése Swift Gulliverjében). Mikszáth, Móricz novelláinak feldolgozásakor sok néprajzi jellegű játékra, táncra, énekre is lehetőségünk nyílik. (Tót és palóc szokások a Tót atyafiakban és A jó palócokban, az alföldi parasztság élete a Pillangóban vagy a Barbárok ban stb.). A nagyregé-40 epika
