Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)
Első rész: Drámajáték az irodalomtanításban
nyék apró részletek kiemelésével vihetők közelebb a diákokhoz, (például: a pókháló-szimbólum Hugo Párizsi Notre-Dame-j&ban vagy az öregasszony lakásának részletei Dosztojevszkij Bún és bűnbődésében stb.) A líra különböző műfajai már elég sok gyakorlat például szolgáltak. Használhatjuk őket puszta szövegként a készségfejlesztő gyakorlatoknál, kiemelhetjük zeneiségüket és játszhatunk ritmusukkal a zenei játékok területén, és itt vizsgálhatóak legkönnyebben a nyelvek közötti különbségek, tehát a műfordításokból kiinduló játékok is a líra múnemén belül játszhatóak leginkább. Mindemellett a lírai alkotások legfőbb előnye, hogy rövidek. Feldolgozásukhoz nem szükséges túl sok idő, és még a csoport számára teljesen ismeretlen művek is könnyedén megismerhetőek a foglalkozás alatt. Ezen kívül - mivel a líra műnemi sajátsága, hogy egyszerre szól értelemhez, érzelemhez és az érzékekhez - nagyon könnyű bármilyen asszociációs játék kapcsán megközelíteni. Jó játék a vers egyes szavaira külön — akár még az egész vers megismertetése előtt - asszociáltatni akár kötötten (például színeket, illatokat, növényeket vagy igéket stb.), akár kötetlenül (például a „hess", „tollászkodik”, „cifra”, „háborodás", „rebben” szavakra asszociálunk Arany Vörös rébékjéhez, a „rejt”, „talpig”, „folyamodik” szavakra József Attila Rejtelmek című verséhez stb.). Az asszociáció-sorok végiggondoltatása után megpróbálhatjuk kitalálni az előttünk még mindig titokban lévő vers hangulatát, témáját, formáját, ritmusát stb. A szöveg megismerése utáni játéklehetőségek egyike, ha felhívjuk tanulóink figyelmét a versben fellelhető mozgásra (például József Attila Nyolcesztendős lányok című versében a „hosszú sorban jönnek, mennek" sorára), melyet megpróbálunk valamilyen módon — esetleg csoportjátékkal — kapcsolatba hozni a szöveggel (itt például a felsorolásszerű megfogalmazási móddal). Érdekes játékok születhetnek a versek által ébresztett képek láthatóvá tételének kísérleteiből is. Megkérdezhetjük például, hogy milyennek „látják” tanulóink az ölelést Radnóti Két karodban című versében — erről részletes összefoglalás olvasható a könyv második részében. De érdekes megközelítési lehetőségeket nyújt az is, ha szobrokról-szobrokhoz szóló verseket vizsgá-41 líra asszociációk szavakra vers képben
