Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)
Első rész: Drámajáték az irodalomtanításban
illusztrációk sebb figyelmet szentelő oktatásban a diákok kénytelenek megszokni, hogy ebben a kifejezési módban is képesek legyenek a közlésátadásra. Ugyanez a feladat - bár jóval időigényesebb a megoldás —, ha jelmezeket, maszkokat, esetleg fegyvereket, pajzsokat készítünk, illetve sminkkel próbálunk dolgozni. Ez inkább az általános iskolás korosztály kedvelt játéka, ők élvezik igazán a gipsz, a festék, a papírfecnik eredményezte kaotikus állapotokat. A középiskolások nagyon szeretik a textilt és a színekkel, formákkal való játékot, de nem igazán szeretnek bepiszkolódni. Sminket is szívesebben készítenek rajzolt arcra, mint a sajátjukra, a papíron viszont rendkívül jó munkák születnek ebben a korosztályban is. Az így született látvány már önmagában is érték, hiszen az olyan sokszor emlegetett alkotómunka eredménye, sőt, tartalmazza egy bizonyos értelmezési folyamat eredményét is, de még izgalmasabbá válik, ha „helyzetbe hozzuk" (milyen mondatot mondana ez a maszk, jelmez, milyen körülmények között jelenne meg először, a mű melyik részével a legerősebb a kapcsolata és miért érezzük így stb.) Ennek a játéknak veszélye is van. Ez pedig a tartalom nélküli felvonultatás. Gyakori (farsangi jelmezversenyeken is ez az általánosan bevett szokás), hogy a kész művek, produkciók egyszerűen bevonulnak és körbesétálnak, mögöttük-bennük vihorászó alkotóikkal-viselőikkel. Ezzel az alkotások azonnal idézőjelbe kerülnek, és pontosan azt veszítik el, ami a létrehozásukkal célunk volt: a funkciójukat. Bármilyen játékot is találunk ki, törekedjünk arra, hogy alkotásainkat funkciójukban használjuk! így diákjaink számára is könnyebbé tesszük a létrehozott mű elvállalását. Szintén a képzőművészet témakörébe tartozik az illusztrációk készítése. Ismét rengeteg a lehetőségünk: illusztráltathatunk teljes művet, műrészletet vagy akár sorokat is. Megköthetjük a helyzetet (például az odakötözött Mirigy a csodafa tövében), a nézőpontot (Paris - Júlia szemével), de kerestethetünk szimbolikus megközelítési módokat is (illusztráld egy tárggyal a „Lenni vagy nem lenni”-monológot Shakespeare Hamlet]ébö\), ábrázoltat - hatunk hangulatokat (a zivatar Petőfi Bolond Utókjának elején) és készíttethetünk nonfiguratív ábrázolásokat is a választott témához. Jó, ha a könnyebb feladattól haladunk a nehezebb felé: először elegendő csak a szöveg cselekményéhez igazodni (például rajzoljuk le Achilleusz pajzsát az Iliász 30
