Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)
Utak és lehetőségek
UTAK ES LEHETŐSÉGEK .....ellentétben a könyvekkel, a színháznak nincs egyetlen sajátossága. Mindig újra lehet kezdeni. Az életben ez mítosz; mi magunk soha nem térhetünk vissza semmihez. Az új hajtás nem fejlődik vissza, az órák soha nem járnak visszafelé, soha nincs második lehetőségünk. A színházban mindig tiszta lappal kezdhetünk.” (Peter Brook) Körülöttünk változik a világ. Ahogy sok más, úgy az oktatás is. Célja, módja, eszközei, szerkezete felett viták, érvek és ellenérvek csapnak össze. Mint minden mozgásban, sokféleség jellemez bennünket itt is, pozitív és negatív értelemben egyaránt. Az irodalomoktatás szépsége éppen sokszínűségében rejlik. Számtalan módszere közül csak egy a drámajáték. Semmiképpen sem egyedül üdvözítő módszer, hiszen rengeteg más kiváló és hatékony megközelítési módot, oktatási formát használunk. Az itt leírt foglalkozások sem csupán drámajátékokból állnak, megközelítésmódjuk azonban egyértelműen drámapedagógiai szemléletű. Ez a módszer pedig ahhoz segíti hozzá diákjainkat, hogy az adott tananyag elsajátítása mellett átélhessék, megélhessék mindazt az élményt, amelyet az irodalom mint művészet nyújt nekik. Nemcsak olvasnak, de megszeretik az olvasás élményét, nemcsak megismerik a művészet különböző ágait, de a művészettel való találkozás belső igényükké is válik. Ezért a drámajátéknak feltétlenül ott a helye az irodalomoktatás módszerei között. Akármilyen módon közelítjük is meg az irodalom oktatásának kérdését, van néhány alapgondolat, melyet érdemes mindig szem előtt tartanunk. A leglényegesebb, hogy az oktatási folyamat során meg tudjuk őrizni önmagunkat, saját személyiségünket, és ez mind oktatói, mind tanulói részről előtérbe is kerülhessen. Vállaljuk önmagunkat, kerüljük a sémákat minden téren! Törekedjünk arra, hogy kialakítsuk és megőrizzük az oktatás magas színvonalát, ne engedjünk igényeinkből! 175
