Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)
III. Shakespeare még mindig kortársunk avagy a rendezés iskolája
atyját bosszulja meg és az ő kezétől esik el Hamlet a mérgezett tőr által. Ophelia és Hamlet kapcsolata szerelmi kapocs, de az északi sagákban - Gilbert Murray hívta fel először a figyelmet erre - Amleth szerelme a tejtestvére. A fiú és leánytestvér gyakranjelenik meg a mitológiában és a tragédiában e kettős relációban: mint testvérek és mint szerelmesek. Szophoklész Élektrája többet jelent Oresztész számára, mint anya, mint gondviselő, többet, mint egyszerű testvér. Ah fájdalom! hiába volt az ápolás Amellyel hajdan, édes fáradság között Gondod viseltem: mert saját anyád soha Nem szeretett úgy, mint én szerettelek; Nem volt a házban más dajkád, csak én magam: S te mindig hozzám, testvéredhez fordultál. Élektra érzelmei Oresztész iránt már-már a szerelem határait súrolják, a be nem teljesülő vérfertőzés lebeg felettük. Oh drága testvér, mint megöltél engemet! Végy hát magad mellé sírodba engem is, Megsemmisültet semmiségbe, hogy veled Lehessek ott lenn. Mert míg idefent valál Mindenben osztoztam veled; most holtan is Sírodnak közelében vágyom lenni én. Oresztész és Élektra csak a közös halálban, a közösen kiontott vér által egyesülhetnek. A freudi, vagy a freudi módszerrel rokon értelmezés gyanakvást ébreszt. Csakhogy itt a kapcsolat kettőssége tudatosnak látszik. Aiszkhülosznál a döntő pillanatban, amikor Oresztész megölni készül anyját, először és egyetlenegyszer megszólal Piladész. Arra buzdítja, hogy tegyen eleget az istenek akaratának: öljön. Szophoklész Élektrájában Oresztész ugyanúgy habozik megölni anyját, majd amikor a haldokló Klütaimnésztra jajgatását halljuk, Élektra extázisbán kiáltja: Kétszer sújts le, hogyha tudsz! Tulajdon vére helyett anyja vére egyesíti őt Oresztésszel. Olyan valóságos szituáció után kutatni, méghozzá mai életünkben, amely megfelel a tragédia szituációjának, mindenképpen kockázatos törekvés. De azt hiszem, Oresztész esetében, legalábbis, érdemes ezt a kockázatot vállalni. Képzeljünk el egy szicíliait, aki gyermekkorában elhagyta szülőföldjét és Amerikába ment. Pincér lett vala367