Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)

III. Shakespeare még mindig kortársunk avagy a rendezés iskolája

atyját bosszulja meg és az ő kezétől esik el Hamlet a mérgezett tőr által. Ophelia és Hamlet kapcsolata szerelmi kapocs, de az északi sagákban - Gilbert Murray hívta fel először a figyelmet erre - Amleth szerelme a tejtestvére. A fiú és leánytestvér gyak­ranjelenik meg a mitológiában és a tragédiában e kettős relációban: mint testvérek és mint szerelmesek. Szophoklész Élektrája többet jelent Oresztész számára, mint anya, mint gondviselő, többet, mint egyszerű testvér. Ah fájdalom! hiába volt az ápolás Amellyel hajdan, édes fáradság között Gondod viseltem: mert saját anyád soha Nem szeretett úgy, mint én szerettelek; Nem volt a házban más dajkád, csak én magam: S te mindig hozzám, testvéredhez fordultál. Élektra érzelmei Oresztész iránt már-már a szerelem határait súrolják, a be nem telje­sülő vérfertőzés lebeg felettük. Oh drága testvér, mint megöltél engemet! Végy hát magad mellé sírodba engem is, Megsemmisültet semmiségbe, hogy veled Lehessek ott lenn. Mert míg idefent valál Mindenben osztoztam veled; most holtan is Sírodnak közelében vágyom lenni én. Oresztész és Élektra csak a közös halálban, a közösen kiontott vér által egye­sülhetnek. A freudi, vagy a freudi módszerrel rokon értelmezés gyanakvást ébreszt. Csakhogy itt a kapcsolat kettőssége tudatosnak látszik. Aiszkhülosznál a döntő pilla­natban, amikor Oresztész megölni készül anyját, először és egyetlenegyszer megszó­lal Piladész. Arra buzdítja, hogy tegyen eleget az istenek akaratának: öljön. Szophok­lész Élektrájában Oresztész ugyanúgy habozik megölni anyját, majd amikor a hal­dokló Klütaimnésztra jajgatását halljuk, Élektra extázisbán kiáltja: Kétszer sújts le, hogyha tudsz! Tulajdon vére helyett anyja vére egyesíti őt Oresztésszel. Olyan valóságos szituáció után kutatni, méghozzá mai életünkben, amely megfelel a tragédia szituációjának, mindenképpen kockázatos törekvés. De azt hiszem, Oresz­tész esetében, legalábbis, érdemes ezt a kockázatot vállalni. Képzeljünk el egy szicí­liait, aki gyermekkorában elhagyta szülőföldjét és Amerikába ment. Pincér lett vala­367

Next

/
Oldalképek
Tartalom