Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)
I. A görög tragédia és az abszurd színház
Most mit tegyek? Nyilvánvaló, az istenek utálata kisér, s a hellén táboré e harcmezó' is gyűlöl, s Trója városa (Aiasz, 457-459) Az őrületből való felocsúdástól az öngyilkosságig vezető cselekmény, mint az Racine tragédiáiban is megfigyelhető, már csak a hősnek a végső döntésig való felnövése. A világgal való végső leszámolást teljes tudatossággal kell végrehajtani. Még hosszú út vár Aiaszra. A halál elkerülhetetlennek látszik. De meghalni többféleképpen lehet. Aiasz kétségbeesetten keresi a hősies halál lehetőségét. De ez már lehetetlen. Ez a világ már nem megosztott, itt már nincsenek barátok és ellenségek, akhájok és trószok. (...) Vagy menjek talán el Trója sáncához, s magányos harcban ott vitézi tettet végrehajtva essem el? De ennek örvezdezne Atreusz két fia. (Aiasz, 467-470) Az Agamemnón által megsértett Akhilleusz visszament a gályájához. (...) a szürke víz partjára leült, bámulta a borszínű tengert. (Iliász, 1.349-350) Várt. Sőt mi több, bejelentette, hogy visszamegy Phthiába. De Akhilleuszt nem tették nevetségessé. Aiasznak nincs hová mennie. Bárhova is menne, mindenütt az az Aiasz volna, aki ellenségei helyett a barmok között csapott mészárlást. A heroikus világ olyan, mint egy kelepce, amelyből nincs szabadulás. Aiaszt megfosztották attól, ami a legfontosabb volt számára. Al t v Milyen szemmel jelenhetek meg ősz atyám, Telamón előtt? Hogy is viselné el, ha így, győzelmi díjak nélkül állnék elé, míg őa legdicsőbb koszorút szerezte meg? (Aiasz, 462-465) •v Ha nincs hová menekülni és nem lehet hősként elpusztulni, még marad az öngyilkosság. De „hősies” öngyilkosság nem szerepel a hősiesség-kódexben. A „hősies” öngyilkosság a nem-hősies korszakok találmánya. Az íliász világa még nem ismerte az öngyilkosságot. A hősök a bátorság és a gyávaság között választhattak, és mindig akadt a közelben egy idegen kard. Aiasz öngyilkossága csak a Homérosz utáni epikában jelenik meg. Az etiopida szerzője azt mondja - olvashatjuk a Pindarosz 3. iszthmoszi ódájához írt egysoros szkolionban - hogy Aiasz hajnalban
