Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)
I. A görög tragédia és az abszurd színház
tozik, mint a bőséges reggeli ütközet előtt, és a sátorban várakozó rabnő ütközet után. Még az elűzhetetlen, a testre tapadó pimasz legyeket is megfelelően értékelik ebben a heroikus világban: Szólt; megörült a nagy istennő', a bagolyszemü Pállasz, hogy valamennyi nagy isten előtt őt kérte imával: vállait és térdét tüstént ellátta erővel s légy bátorságát küldötte a hős kebelébe, mely ha tovább űzik bár sokszor az emberi testtől, támad csípni megint, mert úgy sóvárog a vérre: ily bátorsággal töltötte meg éjszinü keblét. (Iliász, XVII. 567-573) A XII. énekben Athéné és Apollón keselyű alakot öltenek, és egy tölgyfa tetejéről élvezik a csatát.'3 Lépten-nyomon halál, és lépten-nyomon istenek. Még a legizmosabb íjász által kilőtt nyilat is eltérítheti egy isten; a nyíl a vastag bőrszíjak kereszteződésében ért célt, s nem fúrja át a testet. A homéroszi istenek véletlenszerűen jók vagy gonoszak, jelentenek szerencsét vagy pechet, hol egy kard éle csúszik el a vértezeten, hol egy láb csúszik meg a vértócsában. Az istenek néha a fekete vérű Átéra hasonlítanak, aki elhomályosítja a haragvó ember szemét. Mint a lép és a máj, az istenek is néha csak nevek, a szenvedélyek székhelyei és forrásai. Az istenek közel vannak, beleavatkoznak az emberek ügyeibe, de ahogyan az emberek között, úgy az istenek között is vannak gyengébbek és erősebbek. Amikor írisz Akhilleuszhoz lép, a megfontolt görög előbb megkérdi, melyik isten utasítását hozza. Paliasz Athéné figyelmezteti Diomédészt, hogy ne bízzék túlontúl Írisz segítségében. El ne feledd, daliás Tűdeusz fia, hogy hazatérhess már a hajókhoz, míg nem kell menekülnöd előlük; míg nem kelti föl egy más isten a trósz daliákat. ” (Iliász, X. 509-54 b) Homérosz istenei ritkán szánják meg az embereket, de sohasem vetik meg őket. Az istenek halhatatlanok, és ebből a magasságból falevélnek látják az embert, amelyet egy erős szélroham bármikor letéphet a fáról. Ugyan ki irigyelné a szélfútta falevelet, és arra sincs semmi ok, hogy megvessék vagy megalázzák. Szophoklész Pállasz Athénéja az Aiaszbm már nem a homéroszi világ istene. Néha egy öreg és 83