Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)

I. A görög tragédia és az abszurd színház

16. Euripidészösszes drámái. Bp., 1984. Euripidész, Elveszett drámáinak töredékei. Bp., 1926. 131—132. FordítottaCsengery János.

17. A. Nauck, TragicorumGraecorum Fragmenta. Hildesheim, 1964.

18. Kitto, id. mű, 322.: „Alkcsztisz egyszerű visszaadása Héraklész állal természetesen túl lapos és kényelmetlen leime (nincs benne semmi feszültség). Shakespeare hasonló körülmények között megőrizte volnaatragikomédiahangulatát, anézőt abban a hitben hagyva, hogy a visszatérő hősnő szobor volt. Euripidész ügyesebb. Alkésztisz egész idő alatt be van takarva és ennek a kényelmes konvenciónak köszönhetően végig hallgat Euripidész az egyik legritkább háromszög-jelenet ábrázolását teszi lehetővé.”

19. Smith, id. mű, 140.:,,AHalál sajátos jellem, idegen zsarnok, aki fél acsatározásoktól, és egy mesebeli groteszk csúfság.”

20. Conacher, id. mű. 333.: „A népmesében soha senki sem győzi le a halált, és az »erkölcsös« befejezés bizonyos értelemben, melyet Plafon választott nem felel meg az ellenséges Halálnak Euripidészdrámájában.” Vő.: Albin Lesky,A/fózí«z, der Mythus unddas Drama. Wien, 1925. Érdekes lenne - bár ez külön esszé témáját képezné - az Alkészűszról szóló mítoszok összehasonlítása Winnebago négy mítoszával, különösképpen a másodikkal, amelyben ,jx félj a Szellemek Országából visszavezette a feleségét”. A reinkarnáció A Ikésztiszhez hasonló módon fejeződik be - a feleség személye „félig élő, félig halott”. Ld.: Claude Lévi-Strauss, Four Winnebago, Myths in: Culture and History. Ed. Stanley Diamond, New York, 1960.351-362.

21. A legkorábbi ikonográfiái adatok a XI. sz. elejéről származnak. Ld.: Ervin Panofsky, Studies in Iconology: Humanistic Themes in the Art of the Renaissance. New York, 1962.77., 115. Még Lessing a Hogyan ábrázolták a Halált az ókorban (1769) c. munkájában szembeállítja a szelíd, fáj dalommentes és méltóságteljes antik halált a középkori és barokk halál ábrázolásaival. Lessinget követően Schiller ezt írta híres költeményében:

Damals tratkein grasslicherGerippe Vor das Bett des Sterbenden. Ein Kuss Nahm das letzte Lebenvon der Lippe,

Seine Fackel senkt ein Genius.

(Die Götterdes Griechenlands)

Akkor nem bukott ijesztőcsontváz haldoklók ágyához Egy szelíd csók az ajkon - végső életzsongás, s Géniusz lehajtá tüzeit.

(Német költők antológiája. Bp., 1963.403. Schiller: Görögország istenei. Fordította: Gulyás Pál.)

Ld.: Eliza M. Butler, The Tyranny of Greece over Germany. Boston, 1958,70. Winckelmann szoborszerű görög antik világ víziója, amelyet egyébként csak gipsz másolatokban ismertek, elta47