Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)
I. A görög tragédia és az abszurd színház
dolgozott a halál; a király feje karórépából volt s a Halál úgy kaszálta le igazi kaszájával, mint paraszt az érett gabonát.23 A Halál csak a gyengébbekkel szemben magabiztos és pimasz. Az Alkésztisz prológusában legelőbb felfuvalkodott alak, de amikor Apollón, aki kezdettől fogva megvetően beszél vele, nyilával tréfásan megcélozza, az nyomban megjuhászkodik. Az Alkésztisz Halála a középkori Haláltáncok, majd pedig a moralitások Halálához hasonlóan demokratikus érzelmű. Számára minden ember egyforma, nem tesz különbséget sem kor, sem érdem, sem anyagi helyzet vagy társadalmi rang alapján. A XV. század végéről származó angol moralitásban, az Everymanbm is ilyen Halál szerepel. Az is az egyenlőség lelkes híve. Amikor Akárki megpróbálja lekenyerezni, felháborodottan ezt mondja: HALÁL Akárki, nincsen erre mód! Mit nekem pénz, arany, ezüst, vagyon, pápai, királyi vagy más hatalom; hiszen ha vágyódnék ilyenekre, a világ enyém lehetne. De épp fordított az én természetem, s nincs haladék. Indulj el iziben! (124-130)* Az Alkésztiszben, majd pedig az európai színjátszásban is a Halál hajthatatlan és háládatlan, a középkori irodalmi művek csúnyának írják le. Hatalomvágyó, de tohonya; magas lóról beszél, de közönséges és korlátolt. Apollón gúnyolódik vele: Mit mondasz? Titok volt eddig, hogy bölcselkedel. (58) Számunkra az a legfontosabb, hogy ez az első színpadi Halál már komikus jellem. Ezt sok irodalomtörténész egyszerűen nem vette észre. Alexander J. Tate, a viktoriánus disztinkciók iránti mély tisztelettel (a Halál-Thanatosz ugyanis isten volt), ám az Alkésztisz színpadi stílusa iránti teljes érzéketlenséggel a következőket írja: „(...) nem sajnálhatjuk eléggé, hogy Euripidész két ilyen magasztos alakot a vásári tréfák és a lapos szofizmák szintjére kényszerít (,..)”2 Apollón megjósolja a Halálnak, hogy egyszer majd találkozik valakivel, aki erősebb nála, s akkor le kell mondania zsákmányáról, s úgy kell távoznia, Akárki. (Misztériumjátékok, mirákulumok, moralitások.) Bp., 1984. 419-420. Fordította Teliér Gyula. * 37
