Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)
I. A görög tragédia és az abszurd színház
Héraklész felesége Euripidésznek ebben a darabjában szinte szó szerint ismétli el az Alkésztisz-bt\\ öregek szavait. Amint az öregek kara elmondta mondandóját, megjelenik Héraklész az elfátyolozott Ismeretlen Nővel. Nagyon is jól tudja, hogy tolvajnak tartják, és azzal kezdi, hogy ezt a nőt nem lopta, mert nem raboltam, megszenvedtem érte én. (1035) Majd elbeszéli, hogy még időben ért oda, s elkapta a Halált a sírnál, A sírnál lesből fogta őt el két kezem. (1142) Ezt a Halált, aki a sok vértől olyannyira elnehezedett, hogy nem tudott eltávozni a sírtól, a darab prológusából ismerjük. Apollón útját állta, amikor Admétosz háza felé tartott, hogy magával vigye áldozatát. A Halál és Apollón dialógusa az Alkésztiszbzn meglehetősen egyedülálló a görög drámairodalomban, és sok klasszikafilológus úgy véli, hogy Euripidész ezt a motívumot a népi hagyományokból merítette.1'’ A Halálnak adott írásos kötelezvény, a Halállal való megbirkózás vagy a Halál becsapása gyakori motívumok a népmesékben, de a Halál kérlelhetetlen, és a mese végén, legalábbis az európai hagyományokban, ő kerekedik felül.20 De e motívum megjelenésénél is érdekesebb számunkra az a meghökkentő hasonlóság, amely az Euripidész-dráma „személyként” fellépő Halála és a középkori színjátszás illetve a korai reneszánsz intermezzóinak Halála között figyelhető meg. A halált, kezében sarlót, vagy gyakrabban kaszát tartó csontvázként jelenítették meg. Ezt a sarlót vagy kaszát, később pedig néha homokórát a középkori Halál a klasszikus kor Satumusától örökölte.21 Az Alkésztisz prológusának Halála kardot tart a kezében, de e kard funkciója megegyezik a középkori Halálok kaszájának funkciójával. Megyek be hozzá, s kardommal fölszentelem (...) (74) Jan Kochanowski (1530-1584) uAlcestis m§za od smierci zastgtpiia-ban (Alkésztisz urát a halálból önmagával megváltotta; ez a, sajnos, befejezetlen mű az Alkésztisz első fordítása, a soron következő, az olasz nyelvű fordítás 1599-ben jelent meg) a keresztény és az antik hagyományt összekapcsolva kaszával helyettesítette a kardot.“2 A szicíliai Opera dei Puppi. amely a bábszínjátszás legősibb hagyományait őrzi, s amely a mai napig középkori Meluzina jellegű lovagdrámákat mutat be, a Halált változatlanul fából készült csontvázzal jeleníti meg. Kaszájával hosszasan és gondosan lenyiszálja a bűnös halandók fejét, majd a fej hangosan toppanva leesik a színpadról, s a nézők közé gurul. A lengyel betlehemes játékokban a Halál kineveti a könyörgő Heródest, majd levágja a fejét. A népi színjátszásban a legutóbbi időkig így 36