Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)
I. A görög tragédia és az abszurd színház
Ha egyikük sem él már, annyit ér Thersites, mint Aiasz. (IV. 2.) Aiasz fellázadt a dolgok és a világ rendje ellen, a cinikus és gyáva Therszitész olyannak fogadta el a világot, amilyen, de holttestük semmiben sem különbözik egymástól. Shakespeare, aki mindent tudott, arra is képes volt, hogy Odüsszeusz szemével nézze a világot. A holttesteket el kell temetni. Minden holttestet. Minél nagyobb, annál hamarabb. Az idejében el nem temetett holttestekkel mindig gond van. Theiresziász hiába figyelmezteti Kreónt az Antigonében: Ki úgyis meghalt, azt minek megölni még? (1030) Az istenfélő politikus tudja, hogy az eltemetetlen holtak sértik az isteneket; a gyakorlatias politikus tudja, hogy az eltemetetlen holtak ragályt teijesztenek; az előrelátó politikus tudja, hogy az eltemetetlen holtak rossz gondolatokat ébresztenek az emberekben. A szalamiszi hajósok már szoros kört alkotnak Aiasz holtteste körül. A holttesteknek meg kell adni azt, ami jár nekik. Még a tiszteletet is. Szophoklész Aiasza már kísértet. A görög szkiá szó ezt jelenti: „a halott árnya”, „kísértet”. Aiasz azért ölte meg magát, mert nem akart eleget tenni Athéné követelésének, nem akart még életében szkiá, Aiasz árnya és kísértet lenni.35 Szophoklész a dráma végéig Homéroszhoz áll legközelebb. Az élő Odüsszeusz ugyanis egyszer már találkozott a halott Aiasszal.3 Amikor lement a Hádészba, körülvették a földi hírekre kíváncsi árnyak. És egyedül TelemóniadészAiásznak a lelke álltfélrébb, most is haragudva a győzelemért, (...) Őt megszólítottam eképp mézes szavaimmal: (Odüsszeia, XI. 543-544; 552)* ** Az Akhilleusztól örökölt fegyverét is hajlandó volna odaadni az árnynak, mert jól tudja, hogy ő, Odüsszeusz az élő, hogy ő az, aki visszatérhet a Hádésztól a földre. «Aiász, tisztanevű Telemén fia, holtod után sem hagysz a haraggal föl, melyet ellenem érzel az átkos fegyverekért? Azokat kárunkra mutatta fel isten; Shakespeare: Cymbeline. Bp., 1955. Fordította Lator László. ** Homérosz Odüsszeia. Bp., 1972. Fordította Devecseri Gábor.
