Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)
I. A görög tragédia és az abszurd színház
mert te, ki ekkor bástyánk vagy, dőltél ki miattuk. Mint ama Péleión Akhilleuszt, mi akhájok aképpen szüntelenül siratunk téged. S itt senki se vétkes, csak Zeusz volt, ki a dárdavetődanaosz daliákra megharagudva nagyon, rád küldte a vészteli sorsot. (...)» így szóltam; hanem ő választ nem adott, de a többi holt hős lelke után a sötét Ereboszba továbbment. (Odüsszeia, XI. 553-560; 563-564) Aiasz kísérteiként is önmaga maradt. Eltávozott a sötétségbe. Nem felejtett és nem bocsájtott. Talán igaza volt Agamemnónnak. Ez a hatalmas hulla továbbra is gyűlöl. Szophoklész Odüsszeusza, akárcsak Homéroszé, tele van jóindulattal. Csak mint mindig, most is siet. Saját kezűleg akarja eltemetni Aiaszt. Minden munkából részt szeretnék venni hát, hogy eltemessük őt (...) (Aiasz, 1368-1369) Aiasz Odüsszeusznak köszönheti, hogy tetemét elhantolták. Harmadjára is becsapják. Az az ember, aki végül is megérti, hogy az abszurd világban a hősiesség is abszurd, a halála után hérosszá lesz, sírját kultikus helyként tisztelik. Nem tudhatta, hogy csak a nem-heroikus korszakokban állítanak emlékművet a héroszoknak. V. Platón az Állam utolsó könyvében idézi Érnek, Armeniosz fiának elbeszélését arról a föld határán lévő titokzatos helyről, ahol az égből és a föld alól érkező holtak lelke találkozik, hogy új élet- vagy halál-ciklust kezdjen. Egynapos életű lelkek! Most kezdődik a halandó nemzetség új, halállal végződő korszaka (...) Akinek az első hely jut, az válasszon magának először életformát, amely mellett aztán kénytelen-kelletlen ki kell tartania. A minták nagyon sokfélék voltak: ott volt mindenféle állatnak az életformája - meséli Ér -, s természetesen az emberi életformák is. Voltak köztük Türannosz-sorsok, részint olyanok, amelyek mindvégig megállnak, részint olyanok, amelyek közben törést szenvednek, és szegénységben, számkivétésben vagy éppen koldusnyomorúságban végződnek; de voltak kiváló emberi életformák is (...) érdemes volt megfigyelni, miképp választottak életformát az egyes lelkek: ez a látvány szomorú, majd meg mulatságos és megdöbbentő volt. Általában az előbbi megszokott életformájuk szerint választottak 103
