Reinhardt, Max et al.: „A színészek színházában hiszek”. Max Reinhardt színháza (Budapest, 1994)

Staud Géza: Max Reinhardt Magyarországon. "Herr Professor"

és Marianne című darabjával. 1931-ben a Két úr szolgájának nagyhírű előadását hozta el Reinhardt a Fővárosi Operettszínházba a Deutsches Theater tagjaiból álló társulatával. Ugyanez év őszén Somerset Maugham Viktóriáját mutatta be a schönbrunni Reinhardtszeminárium diákjaival, szintén az Operettszínházban. Ez volt egyszersmind Reinhardt utolsó személyes magyarországi látogatása.

1933-ban Otto Ludwig Premingert bízták meg a Josefstädter Theater igazgatói és főrendezői posztjával. A színház azonban továbbra is Reinhardt irányítása alatt maradt, és általánosan Reinhardt-színháznak ismerték el. Ebben az időben is többször vendégszerepeit a Josefstädter Theater Budapesten. 1933-ban Schnitzler: Búcsúvacsoráját és Szerelmeskedés című darabját, valamint Járay: Geraldine című vígjátékát; 1934-ben Géraldy: Ha akarnám és Dévai: Tovaris című darabját a Vígszínházban adták elő.A Tovarist ezzel egyidöben magyaml is játszották a Vígszínházban. Szenzációnak számított Darvas Lili vendégjátéka, aki akkor már Reinhardt társulatának tagja volt. A magyar színésznő, Molnár Ferenc felesége, először játszott németül a magyar közönség előtt.

1935-ben kétszer jött a Josefstädter Theater Budapestre: először Robert Blum: A hercegkisasszony a létrán, majd Sascha Guitry: Űj Testamentum című darabjával. Ezután teljesen megszakadtak a kapcsolatok, és véget ért a magyar színház és a világ egyik legjelentősebb rendezőjének négy évtizedes kapcsolata. Művészetének nyomai azonban érezhetően tovább élnek a magyar színházi életben.

Reinhardt magyarországi vendégjátékainak jelentősége abban áll, hogy maradandó hatást gyakorolt a budapesti színházak programjára és játékstílusára. Ez azért is igaz, mert a századforduló utolsó éveiben megnyílt magánszínházak műsorpolitikája még kialakulatlan volt, és a Nemzeti Színház éppen művészi válságának mélypontján vesztegelt. A színházigazgatók növekvő figyelemmel kísérték a hosszú éveken át rendszeresen vendégszereplő kiváló társulat mindig új és érdekes műsorát, és nem tudták kivonni magukat a nagyon igényes előadások hatása alól. Eleinte Brahm volt ugyan a nagy példakép, de 1903-tól kezdve egyre inkább Reinhardt vette át helyét.

76