Reinhardt, Max et al.: „A színészek színházában hiszek”. Max Reinhardt színháza (Budapest, 1994)

Max Reinhardt írásai

REINHARDT A MIRAKELRŐl ÉS A JÖVŐBELI TERVEIRŐL

(Interjú)

Max Reinhardt professzor, akinek Mirakel-rendezése általános csodálatot keltett, volt olyan szíves és nyilatkozott egyik munkatársunknak rendezési módszeréről és a körszínház jövőjéről. A beszélgetés tartalma a következőkben foglalható össze:

Mirakel-rendezésemröl és a tömegekkel való munkámról szeretne hallani? Nem vagyok hozzászokva a feladathoz, mivel nyilvánosság előtt eddig még soha nem beszéltem a munkámról. Most is le kell küzdenem idegenkedésemet, hogy bizonyos mértékig kommentátorként szóljak kísérleteimről. Tárgyilagos felvilágosítást azonban szívesen adok.

A legfontosabb mindenekelőtt az íróasztalnál végzett munka. Egész partitúrát készítek magamnak. Megpróbálom a szerző alkotását céljainak és érzéseinek atmoszférájából még egyszer létrehozni a magam számára, felismerni architektúrájának különös törvényszerűségét, és utána kézzelfogható látszatvalóságban ismét felépíteni, távoltartva mindent, ami lényegétől idegen. A dráma minden egyes jelenetét újra formáljuk, rögzítjük a cselekvő, illetve a cselekmény hatása alatt álló személyek minden mozdulatát, s minden mimikái kifejezést, amit a szituáció megkövetel. Ha ezzel a partitúrával kész vagyok, akkor kezdődik nagy vonalakban, még nyersen a rendezés munkája.

Az első cél: minden közreműködőt rá kell vezetni, mit akar a szerző, mit kell minden egyes embernek, s ezáltal a tömegnek kifejeznie ahhoz, hogy a költő akarata érvényesüljön. Mikor az emberek már pontosan tudják, miről van szó és mit kell tenniük, akkor kezdődik az út a második cél felé. Meg kell tanulniuk, milyen művészi eszközökkel lehet az író által követelt érzést kifejezni s a közönségnek átadni. Az egyéni munkában való elmélyedésre itt természetesen csak utalni tudok.

20