Efrosz, Anatolij: Szerelmem, a próba - Korszerű színház (Budapest, 1982)
nagy családhoz. Egy csodálatos ház. Sehol sem kerülnek oly közel egymáshoz az emberek, mint itt. Furcsa, nagy család. Mindenki szokatlanul nyílt és kitárulkozó. Mindenki mindent tud a másikról. Az öltözőkben fesztelenül öltöznek-vetkőznek egymás előtt. Szeretnek, féltékenykednek, gyűlölködnek amúgy családiasán. S ebben a családban is vannak fivérek és nővérek, édes- és mostohagyerekek. Ha a gyerekek felnőnek, új családok jönnek létre, és minden megváltozik. Az év két hónapja: vendégszereplés. Mindenki szállodában lakik, előadás után bemennek egymás szobájába, és beszélnek, beszélnek, beszélnek. A színészek közt mindig vidám az élet. Itt ismeretlen a sznob félmondatok suttogása, a semmiről folytatott viták. A világon minden szóbakerül; viták, tréfás történetek követik egymást, melyeket be is mutatnak, s rengeteg az anekdota. A jó, baráti légkörű stúdiószínházban mindig ott ül vagy tíz ember a kulisszák mögött, és önfeledten nevet. A Gyermekszínházban, ahol tíz évig dolgoztam, az élcfaragók egy csoportja „marós"-nak nevezte magát. Volt elnökük és alelnökük is ezeknek a „szakmunkásoknak" — azok, akik a legtöbbet és a legjóízűbben meséltek. Ha rossz hangulatban voltam, mindig közéjük mentem, és felvidulva távoztam. Emlékszem az egyik színész elbeszélésére, hogyan esett be valamikor egy csónakból a vízbe, szájában égő cigarettával. Fejjel előre pottyant, ám amikor visszamászott a csónakba, cigarettája még javában égett. Szenvedélyes hangon mesélt, be is mutatta a történteket, és mély megvetéssel nézett azokra, akik nem hittek neki. Azt hiszem, nincs még egy olyan intézmény, ahol ilyen sok kiforrott, egyéni és igéző ember lenne. S micsoda arcok, micsoda manírok, micsoda szokások! A Három nővér első felvonása reggel játszódik. A második este. a harmadik éjszaka. A negyedik ismét reggel. A reggel: remények, napsugár, vasárnapi terített asztal. Névnapot ünnepelnek. De a reggel: bánat is egyben. A tegnapi kárbaveszett nap, a tegnapi kudarcok emléke. Az este: társaság, terített asztal, fecsegés, vita, civódás, vidámság és ideges esti nyugtalanság. Az éjszaka: álmok, rémlátások, hisztéria, túlzott érzékenység. És újra reggel. Felkelés, mámor, ernyedtség, sápadt arcok, fáradt mozdulatok. Dolgozni kell. S ismét remények. 6
