Kósa Károly (szerk.): A Szolnoki Szigligeti Színház adattára és bibliográfiája 1951 - 1978 (Budapest, 1979)
Cenner Mihály: Fejezetek a szolnoki színészet történetéből
V. építészek tervezték, s Bede Antal szolnoki épitész vezetésével építették föl. Befogadó képessége 800 személy volt. A szinházavatásra ugyancsak Mariházy Miklós társulatát hívták meg. A szinházavatás műsora a következő volt: Ünnepi nyitány; Prolog: irta és elmondta Szép Ernő költő; Himnusz, énekelte az egész társulat; a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében ünnepi beszédet mondott Gopcsa László; ezután került sor a Bánk bán II. felvonására, ahol is vendégként a címszerepet Ivánfi Jenő, Tiborcot Pethes Imre alakították; Szabados Béla: A bolond c. operájának ugyancsak II. felvonását játszották, majd Molière Tartuffe-ből szintén a II. felvonást, a vendégművészek közreműködésével. A műsort a Rákóczi induló fejezte be. Mariházy társulatával még háromszor játszott Szolnokon: a szinháznyitás évében az őszi szezonban, a következő év tavaszán és őszén. Tagjai között igen jelentős színészeket találunk, közülük többen később a fővárosban is híresek lettek: Turcsányi Olga, Kerényi Adél, Antal Erzsi, Gulyás Menyhért, Justh Gyula,Szentes János,stb. 1913-ban a színház épületét - jobb kihasználása céljából és anyagi okokból - tiz évre mozi számára bérbe adták Janovics Jenőnek. Az első világháború alatt Mariházy 191á-ben és 1915-ben is ellátogatott társulatával Szolnokra. /0 1920-ig volt kecskeméti igazgató./ 1916-ban Csáki Antal játszott Szolnokon, de a háború erősen éreztette hatását, mint a színtársulat játékán és összetételén, mind a közönség körében. Csáki Antal után ismét Mariházy Miklós látogatta a várost kecskeméti társulatával, amelynek akkor nyári állomása volt Szolnok. A Szolnoki Munkás 1919. március 30-i száma szerint a vármegyei direktórium engedélyt adott Szabados László 50 tagú színtársulatának előadások tartására. 1927-ben a színházépületet kivül-belül renoválták, sőt bizonyos mértékben át is alakitották. Az átalakítás használt a nézőtérnek, ahol megszüntették az állóhelyeket, de kevésbé volt szerencsés a külső átalakítás. Ugyanakkor központi fűtéssel látták el a színházat, ami alkalmassá tette a téli idényben való használatra is. Még az átalakítás előtt tartotta itt tavaszi szezonját Sebestény Mihály miskolci társulatával. Az igazgató hires szinészcsalád tagja, aki a miskolci színházat mintegy családi örökségként vette át bátyjától, Sebestyén Gézától. Igen magasszinvonalu, a fővárosi előadásokkal vetekedő produkciók jellemezték a "Sebestény dinasztia" 18 éves miskolci működését. A társulat tagjai voltak: Kiss Manyi, Feledi Boriska, Neményi Lili, Bilicsi Tivadar, Mezey Mária,Solthy György, Dayka Margit, Bellák Miklós,
