Szántó Judit (szerk.): A Gyulai Várszínház 15 éve (Budapest, 1978)
Két beszélgetés
sőt így fogalmaznám meg: mikor válik egy-egy történelmi sorsfordulat mitológiai méretűvé, olyan mozzanattá, amely az emberiség egészét érinti. A másik: a történelem és a folklór érintkezési pontjai. Azt mondanám hát, műsorunk a történelem, a mítosz és a folklór háromságának jegyében kezdett kibontakozni.-Miben látja a gyulai színházi nyár speciális, más fesztiváloktól eltérő jellegét? — Úgy érzem, az eszmény, melyet mi, a várjátékok irányítói és résztvevői vallunk, nagyon is összefügg a közművelődés célkitűzéseivel. Az ókori polis-életnek, színház és város szerves egységének valamilyen modern változatára törekszünk, azt akarjuk, hogy vállalkozásunk meghatározója legyen Gyula város szellemi életének. Épp ezért is léptünk ki a várfalak közül, ezért vagyunk jelen a nap úgyszólván minden szakában. Azt akarjuk, hogy a színház „elkerülhetetlen” legyen, ne csak a tudatosan színházba készülő néző részesedjék belőle, hanem a járókelő is minduntalan beleütközzék. Például ezért nyilvánosak a próbáink is, és úgy tapasztaljuk, egyre több gyulai lakos kukkant be rájuk. — Úgy véli, egy ilyenfajta kisugárzáshoz elegendő a színházi nyár egy hónapja? — Mindenesetre vannak már kedvező tapasztalatok, amelyek azt mutatják, hogy „jelen vagyunk" a többi 11 hónapban is. Ügy érzem, a várjátékoknak is köszönhető, hogy megnőtt a békéscsabai Jókai Színház gyulai bérletezőinek száma (ennek hatására a társulat több bemutatóját Gyulán tartja), több a nézője az egyéb, pl. szegedi és debreceni vendégjátékoknak, a helyi színjátszó körök száma pedig megnégyszereződött! — Milyen további terveik vannak, akár már körvonalazotton, akár csak az elgondolás stádiumában? — Nos, eleve az volt a szándékunk, hogy öt évre előre meghatározzuk minden évad sajátos karakterét. 1977-ben - bár viszszamenőleg nehezebb fogalmazni! - az évad a groteszk jegyében állt. Árnyaltabban úgy mondanám: a deheroizálást — amely, ha egyoldalúvá válik, a fürdővízzel a gyereket is kiönti — dialektikusabb, összetettebb módon kívántuk megvalósítani, úgy, hogy ez az illúziómentes szemlélet termékeny kölcsönhatásban álljon egy szép és egészséges nemzeti romantikával. Ezt a törekvést képviselték Hernádi Gyula és Páskándi Géza művei, míg változatlanul vállalt érdeklődési területeinket: a folklórt és a mítoszt elsősorban Garai Gábor Orpheusz játéka és a Magyar Passió reprezentálták.-Lássuk az 1978-as szezont!-Amikor az olvasók ezt a kiadványt kézbe veszik, már le is zajlott az 1978-as gyulai nyár, amelynek vezérgondolata: a magyar és a szomszédos népek történelmének összefüggései, a Duna menti népek barátsága és sorsközössége. Ez a gondolat mind a darabválasztásban, mind a rendezők személyében testet öltött. Gobby- Fehér Gyula jugoszláviai magyar író A budaiak szabadsága című, s a vár első építtetőjét, Róbert Károlyt megidéző drámáját ifj. Szabó István, a szabadkai magyar Népszínház igazgató-főrendezője vitte színre, Sárospataki István Kőmíves Kelemennéjét pedig - amely a vándormotívumokon alapuló népmonda új feldolgozása — Tibor Rakovsky, a pozsonyi Nemzeti Színház főrendezője. Székely János marosvásárhelyi író Dózsa-drámáját már bemutattuk Gyulán; új művét, a Caligula helytartóját Harag György, a kolozsvári Magyar Színház főrendezője állította színre. Az Universitas játssza, Katona Imre rendezésében, Madách Imre Civilizátorát, a Kárpát-medencében élő népek megbékélésének ezt az egyik első művészi programnyilatkozatát. A vár lovagtermében szerb, szlovák és román nyelven kamaraprodukciókat szerveztünk, és műsoron maradt az Universitas Kosztolányi-happeningje, a Szörny is, amelyet a tavalyi előadás nyomán hívtak meg, nagy örömünkre, különböző - lyoni, berni és palermói - fesztiválokra. A Kulturális Minisztérium kezdeményezésére idén vetettük meg az alapját egy új kezdeményezésnek: a fiatal rendezők gyulai alkotótáborának. 1978-ban fiatal magyar és szovjet rendezők közösen megtekintették az ország valamennyi szabadtéri produkcióját, majd egy gyulai tanácskozáson megbeszélték az 1979-től rendszeressé váló alkotótábor terveit. Elképzeléseinkben laboratóriumszerű munka szerepel, kiváló magyar és külföldi rendezők irányításával. A műhelymunka legjobb termékeit aztán néhány előadáson a nagyközönség is megismerheti. Ugyancsak 1978-ban további lépéseket tettünk egyik kedves
