Staud Géza: A rendezés titkai - Százezrek színháza 4. (Budapest, 1967)
A rendező hangszere: a színész
teremtenie, látható és hallható formában kell közölnie, élő emberré alakítania. Melyek a színész kifejező eszközei? Az emberi test, a mozdulat, az arcjáték és a beszéd. A színész mindig embert ábrázol, tehát kifejező eszközei is csak emberjellegűek lehetnek. Ez a körülmény csábított sok esztétikust és kritikust arra a téves következtetésre, hogy a színészetet utánzásnak bélyegezze. Természetesen a színésznek éppen úgy, mint minden művésznek, állandóan figyelemmel kell kísérnie a természet megnyilatkozásait, s így az emberek megnyilatkozásait is. E megfigyelésekből gazdagodik kifejező eszközeinek tárháza. Minél többféle embert lát minél változatosabb helyzetben, annál több színt tud felhalmozni emlékezetének palettáján. Mikor aztán valamelyik szerepében részeg, hencegő, szemtelen vagy ostoba alakot kell ábrázolnia, érthető, hogy ezekből a megfigyelésekből merít. De nem utánoz senkit. Embert ábrázol, embert pedig csak emberi eszközökkel lehet ábrázolni. Ha nem látott volna életében részeg, hencegő', szemtelen vagy ostoba alakot, nem tudna ilyet életrekelteni a színpadon. Ez azonban még nem utánzás, mert nem egy, az életben ismert részeg embert visz a színpadra, hanem sok látott részeg ember egyes vonásait alkalmazza a színpadon a drámai helyzetnek és az író megrajzolta jellemnek megfelelő mértékben és módosításokkal. Bajor Gizi csodálatos hűséggel tudott egyes embereket utánozni, ami rendkívüli megfigyelőképességéről tesz tanúságot, de színpadi alakításaiban a leghalványabb nyoma sem volt semmiféle utánzásnak. A színészi kifejezéssel kapcsolatban a rendező feladata éppen annak a megállapítása, hogy megfelelő eszközöket alkalmaz-e a színész és kellő mértékben alkalmazza-e őket. S itt lép előtérbe a rendező tevékenységének két különösen fontos mozzanata is: a szerep, illetve az előadás kompozíciójának és stílusának megteremtése. A színészi szerep a kifejező eszközöknek nem ötletszerű és rendszertelen alkalmazása, hanem nagyon is átgondolt rendszer, szerkezet, kompozíció, amelyben a fokozásnak, arányoknak, összefüggéseknek igen nagy jelentőségük van. A szerepet a színésznek a rendező segítségével föl kell építenie, akárcsak az írónak a