Staud Géza: A rendezés titkai - Százezrek színháza 4. (Budapest, 1967)
A rendező hangszere: a színész
próbákkal elérik azt is, hogy a színész nem néma hallgatója és passzív végrehajtója a rendező utasításainak, hanem az első pillanattól kezdve aktívan belekapcsolódik az együttes alkotó munkájába. A rendelkező próbák után következnek az ún. emlékpróbák, amelyeknek fő célja a szöveg bevésése és a színészi játék kidolgozása. Ma már a rendező a színészszel együtt elemzi a szöveget mind alaposabban és mélyebben hatolva a dialógus mélyére. A rendezői utasítások vonatkozhatnak a mondatok hangsúlyára, tempójára, hangszínére, a beszédszakaszök vagy a mondatok közé iktatott szünetekre és szervesen kell ka peso-, lódniök az arcjátékhoz és a testmozdulatokhoz. A szöveget nem ajánlatos a játék- és szöveginstrukcióktól függetlenül betanulni, hanem mindig a rendezőtől kapott utasításokkal együtt, vagyis csak a miért és a hogyan pontos tisztázása után szabad memorizálni. Természetesen minden instrukciónak az egész előadás víziójából kell kiindulnia. A színpadon minden mindennel összefügg. Nem lehet egy mondatot indokolatlanul és öncélúan gyorsan vagy lassan mondani, kellő művészi indok nélkül szünetekkel megszakítani, színezetét magas vagy mély hangokban megszabni. Minden szövegben a mögötte élő lelkiállapotnak kell kifejezésre jutnia, s ez a körülmény szabja meg a dikció tempóját, hangszínét, hangsúlyait és hangváltásait. A hang minősége jelzi minden előadásnak már a kezdetén a darab műfaját is, vagyis, hogy a közönség tragédiát vagy vígjátékot fog-e látni, s ennek az alaphangnak a következetes keresztülvitelét kell a rendezőnek az egész darabban érvényesítenie. A RENDEZŐ HANGSZERE: A SZtNËSZ A szerepek kidolgozásában természetesen az oroszlánrész a színészé. A jó rendező nem szegül szembe a színészi elképzeléssel, hanem azt inkább kifejleszteni, egyengetni, csiszolni igyekszik. A színésznek is szüksége van a rendezőre, hogy mint valami tükörben lemérhesse rajta alakítását, s szakszerű kritikájából biztonságot és erőt merítsen. 3 A rendezés 33 I