Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. II. - Százezrek színháza 6. (Budapest, 1967)

is több sikeres operett szerzője, nyaranként összegyűjti a budapesti sztárokat, hogy saját szerzeményű darabjaiban felléptesse őket.

Tehát nyáron van az operettnek hajléka.

Télen a Király Színház ismét „egyediül tarthatta” az operettfrontot.

EGY SZÍNHÁZ FINÁLÉJA

A Király Színház az alatt az idő alatt, amíg az Operett Színház prózai műveket játszott, könnyűszerrel magához tudta csalogatni a műfaj reprezentáns szerzőit ... hiszen hova is mehettek volna máshova? Ábrahám Pál Viktória és Hawai rózsája, Kálmán Imre ördöglovas és Montmartre-i ibolya című operettjei, Lehár Ferenc Frederikája, Lajtai—Békeffi Az okos mama című darabja innen indultak el a világsiker felé. A külföldi szerzők művei közül a legnagyobb siker A fehér ló volt, Benatzky—Granichstädten és Robert Stolz zenéjével. Ebben mutatkozott be főszerepben az első magyar hangosfilm országosan népszerű primadonnája, Fenyvessy Éva. Strauss János műveiből Nagypál Béla, a színház karmestere állított össze daljátékot, a librettót két ügyes újságíró írta, K. Halász Gyula és Kristóf Károly. (A későbbiekben is mindkettő kiváló művelője az operett-szövegírásnak.) Strauss János szerepében az Operaház volt tagja, Szűcs László lépett fel, akit a kritika így jellemez: „Minden idők legszebb hangú operettszínésze!”

Ezek mellett a sikerek mellett azonban mind több és több bukásra ítélt darab kerül színre a Király Színházban. A gazdasági viszonyok mostohasága miatt igen gyakran változott a vezetőség, és sokszor olyanok kerültek a színház élére, akik megfelelő tőke és főleg hozzáértés nélkül nyúltak az operett műfajához, abban a hitben, hogyha a színlapon néhány jónevű színészt szerepeltetnek, és zenével tarkított ostobaságokat állítanak a színpadra, akkor a közönség mégiscsak bejön. Nem jött be!

Pedig micsoda színészgárda játszotta a sokszor emlí31