Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. II. - Százezrek színháza 6. (Budapest, 1967)
tésre sem méltó fércműveket. Bánó Irén, Gyenge Anna, Kun Magda, Ferenczy Károly, Vály Ilona, Orosz Vilma, Erényi Böske, Balázs Béla, Solthy György... És itt tűnik fel Bársony Rózsi későbbi állandó partnere, a bővérű humorral megáldott, frappánsan táncoló Dénes 0s2lkár, aki jellegzetes „halandzsájával” és nevetésével nemcsak a magyar publikumot, de egész Európa, Amerika, sőt Ausztrália közönségét is megnevettette. De a jó színészek sem tudták megmenteni a színházat! Megfelelő felkészültségű és tőkeerős vállalkozó nélkül a színház többé a régi színvonalára nem emelkedhetett, s így nem maradt más megoldás, mint az épület telekként való értékesítése. 1936. november 16-án véglegesen bezáródtak a színház kapui és 1941 egyik nyári reggelén csákányos és szekercés emberek jelennek meg a Király utcában, hogy lebontsák a magyar operett első igazi hajlékát. BÁRDOS ARTÚRTÓL BUBIK ÁRPÁDIG A Fővárosi Operett Színház épületében működő Művész Színházat Bárdos Artúr igazgatta. Két évig próbálta meghonosítani a prózai előadásokat a Nagymező utcai épületben, de majd minden kísérlete csődöt mondott. Kiderült, hogy a színház akusztikája, légköre prózai előadások számára teljesen alkalmatlan. Még olyan darabok is hatástalanná váltak ezen a színpadon, mint Molnár Ferenc Lilioma, pedig Dayka Margit és Páger Antal játszottál? a főszerepeket. Bárdos, akárcsak elődei, rövidesen feladta elveit, és bár a színház homlokzatán a feliratot nem cserélte ki, már a második hónappal a megnyitás után, kinyitják a zenekari árkot, hogy felcsendüljenek Ralph Benatzky melódiái, Ernőd Tamás Egy lány, aki mindenkié című operettjében. Bárdlos igazgatása alatt mutatják be Szántó—Szécsén— Komjáti Antoinette című operettjét is. Az operett-előadások telt házakat vonzanak, a prózai előadások konganak. Bárdos képtelen következetes műsorpolitikát folytatni és 1938-ban lemond tisztéről. 32
