Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. II. - Százezrek színháza 6. (Budapest, 1967)
zönségnek. nem volt már pénze a színházhoz. Gaál Franci legyőzte a pénztelenséget, legyőzte a szomorúságot, a fásultság frontját, esztendőkön át telt házaikat csinált mindenütt) ahol fellépett. Ö tulajdonképpen a Vígszínház primadonnája volt, de el-elcsábították más színházakba is. Akinek rosszul ment, elcsalta... Soha nem volt operettszínésznő, mégis diadalt aratott, mindenkit elbűvölt édes kis hangjával, táncával.. Gaál Franci neve kellett ahhoz, hogy a kitűnően bevezetett Király Színház átvészelje azt a fenyegető dekonjunktúrát, melyhez hasonló csak a világháború előtti években volt. Egyre csőikként a színházlátogató közönség száma, és az új operetteket nagy szériában játszó színház érezte, hogy nemsokára rászorul a háromhetes időközben megtartott bemutatóikra. Márpedig ez, egy operettszínház számára a véget jelenti. Ennyi idő alatt egy valamirevaló kiállítású operett díszlet- és ruhaköltségeit nem lelhet behozni. Ha ezeket meggondoljuk, talán megértjük az Operett Színház igazgatójának elhatározását és nyilatkozatait, mely szerint a műfajnak nem kíván tovább hajlékot adni. Egy zenés bohózat színrehozatala mindenesetre olcsóbb, mint egy operetté. Következésképpen nagy üzlet is!... Persze csak akkor, ha van közönség! De a Faludi-féle „bohózat-színházban” nincs! Nincs más hátra, meg kell próbálkozni a hűtlenül elhagyott műfajjal és nyilatkozat ide, nyilatkozat oda, 1928 márciusában ismét operettet hirdetnek a plakátok. A zeneszerző, a színház karmestere: Ábrahám Pál. Zenei tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, majd kis opusokat és vonóskvartetteket írt, melyeiket jónevű művészek adtak elő. Később elhallgatott és teljesen visszavonult a zenei pályától. Életkörülményei arra kényszeritették, hogy tisztviselőállást vállaljon, majd később tőzsdebizományos lett. Hosszú szünet után ismét feltűnt, mint zeneszerző, de akkor már könnyűzenei műveket komponált. A Rótt Sándor igazgatása alatt álló Komédia Orfeum egyik műsorában bemutatták egy dzsessz-revüjét és ennek hatására szerződtette az Operett Színház. A magyar dzsessz-operett megteremtője Ábrahám Pál, Zenebona című operettjével indul el a világhír felé. Mi a jellemző rá? 20
