Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. I. - Százezrek színháza 5. (Budapest, 1967)
A magyar operett születése
öt évig csupán a vidéki színházak operettbemutatói idézik fel a budapesti sikereket. A francia operett azonban kétségtelenül éppúgy meghódította Magyarországot, mint Európa többi országait. De az olvasó — gondolom — már türelmetlenül kérdezi magában: na és a magyar operett? ... A magyar operett megszületése bizony még váratott magára. Talán sejtette volna az újszülött, hogy mi vár rá?! A MAGYAR OPERETT SZÜLETÉSE A francia operettek magyar nyelvű előadásainak sikere, valamint Offenbach pesti vendégszereplése „megihlette” Molnár György társulatának karnagyát, Állaga Gézát és Bényey István színész-írót, de sok lelkesedéssel és szorgalommal színpadra állított munkájuk, A szerelmes kántor igen csekély visszhangra talált. Az akkori sajtó szerint is „ez az operett csupán úttörő kísérlet...” (Vasárnapi Újság). Az „út-törés” tehát megtörtént, de az operett „térhódítása”, amelyet később olyan gyakran szemére vetettek, még késett. Pedig a fővárosban éppúgy, mint vidéken, akadtak szerzők, akik több-kevesebb, de inkább kevesebb sikerrel próbálkoztak az új műfajjal. Ebben az időben történik, hogy Ewa Lajosnál, a Népszínház igazgatójánál jelentkezik Deréky Antal, a jónevű vidéki színész, és benyújtja operett-szövegkönyvét, amelyet francia alapötletből írt Eleven ördög címmel. A Népszínház, nem tudni mi okból, visszautasítja a darabot, pedig Deréky nemcsak ismert és jó színész (különösen komikus szerepkörben), hanem jónevű színpadi szerző is. Nevéhez több népszínmű (Szépasszony kocsisa stb.) és néhány dráma (Miksa császár halála stb.) országos sikere fűződik. Ugyanakkor Deréky újságírással is foglalkozik, állandó munkatársa a Fővárosi Lapoknak és a Színpadnak. Operettszövegkönyvét azonban mégsem sikerül a Népszínházban elhelyeznie. Kapva-:kap azonban rajta a Budai Színkör akkori bérlője, Csóka Sándor, vidéki színigaz1b
