Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Működéstani cikkgyűjtemény (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 7., Budapest, 1964)

Krc: Új színházi műhelyek és raktárak a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban

üzemeknél a bútorgyártó műhely, amely a fa előkészítéséhez a gépműhely berendezéseit használja, mig maga az összeállítás és a megmunkálás a butormühelyben történik. Az asztalosmühely szükségleteit szolgáltató gyártási segédüzem a lakatos műhely, amely a vasalást késziti az egyes diszletdarabokhoz. Amint a bratislavai Szlovák Nemzeti Szinház lakatos műhelyével kapcsolatban már emiitettük, növekednek a fémszerkezet készitésére vonatkozó követelmények. A fagyártástól függő üzemből tehát azzal párhuzamos - fémszerkezetet gyártó üzem jön létre. Ezáltal tehát a lakatosmühely helyzete a diszletgyártásban megváltozik. A korlátolt fafelhasználás és az uj elem, a fém felhasználásának a diszletgyártásban való megjelenése, felveti a kérdést, vajon nem kell-e uj utakat keresni a gyártás első fázisa, tehát a szer kezetgyártás számára. Uj követelmények merülnek fel a diszletek elkészítésénél, elsősorban a nagy kiterjedésű, térigényes elemeknél. Mindmáig fából készülnek elsősorban a tartóelemek, amelyeket megfelelően kell méretezni, mert olyan felületeket tartanak, amelyeken szinészek mozognak, ezenkívül a diszletvázak és keretek. Hogy a csökkentett fafelhasználás előfeltétele kialakuljon és ne korlátozódjanak a diszletkészités lehetőségei, meg kell oldani a tartószerkezetek épitőszekrény-rendszerét, amelyeket szétszakadás után összeszerelésre visszajuttatnának az ujabb diszletekhez. Meg kell oldani a padlólapokat ehhez az épitőszekrény-rendszerhez. Ezenkívül meg kell oldani a diszletkeretek és vázak összeállításának szerkezetrendszerét. A leghamarabb teljesítendő feladat valószinüen a tartórend szerű szerelőmód. 2. Bevonatkészités A gyártási folyamat e része két műhelyt érint, a kárpitos- és a kasírozó— műhelyt. Mindkét műhely a felületmegmunkálással foglalkozik, fából vagy fémből készült szerkezeteken. A kárpitosmühely ezenkívül egy további anyaggal dolgozik, amely ebben a részben lép be a gyártási vonalba - a textillel,amely egyelőre a leginkább használt bevonőanyag. A kárpitosmühely túlnyomórészt textüt dolgoz fel, amelyet a bútorra, diszletkeretekre és vázakra erősit, és varrja a különféle függő textildiszleteket. Az applikációs, ráillesztéses munkákat többnyire nem a kárpitos műhelyben végzik, mivel az igen helyigény es. Az esetek többségében a festőteremben végzik ezeket a munkákat. Ezért a festőterem méreteinek megállapitásánál számolni kell ezzel a körülménnyel. A kárpitosmühely tehát négy jellegzetes munkafajtára tagolódik: textilvar rásra, butorbevonásra, keret- és vázbevonásra és applikációs munkára. A kasirozómühely az elkészített szerkezetekre előkészíti és ráerősíti a plasztikus felületet vagy önálló plasztikus diszleteket készit. Ehhez gipszet, enyvet, fémszövetet, papirt, jutát és az utóbbi Időben plasztikus műanyagot használ. A kasirozó- és kárpitosmühelynek az előző gyártási folyamathoz kell kapcsolódnia, mert a diszletek többsége keresztülmegy ezeken a műhelyeken. Nem