Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Működéstani cikkgyűjtemény (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 7., Budapest, 1964)

Krc: Új színházi műhelyek és raktárak a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban

feltétlenül szükséges, hogy a további résszel (vagyis a végső felületmegmunká­lással) csak a két műhelyen keresztül legyen lehetséges a kapcsolat. 3. Végső felületmegmunkálás Ebben a részben túlsúlyban van a festéstechnika. A festőterem végzi a vég­ső felületmegmunkálást az összes diszlet- és bútorfajtákon. A festékek előké­szítésére a festékkonyha szolgál. A festőteremnek jól megvilágitott helyiség­nek kell lennie - legelőnyösebb tájolása az északi, északkeleti, vagy északnyu­gati. Az összes üzemrészek közül a legnagyobb térigénye van. Nagyságát befo­lyásolja annak a színpadnak nagysága, amely részére dolgozik. Méreteit a hát­terek méretei szabják meg. A festőterem nagyságát teljesen egyedileg kell meg­állapítani a szerint is, hogyan jelentkeznek ezen a felületen a további munkák (szerelés, applikációs munkák stb.). A gyártás három fázisával azonban nem ér véget a műhely üzem. Utolsó fá­zisa a szerelőtérben végzett munka, ahol a kész diszletet összeszerelik. Ez a tér a nagyobb színházaknál (Bratislava, Presov) kézi­segédhuzókkal felszerelt és olyan méretei vannak mint a tulajdonképpeni szinházi szinpadnak.Onnan már a szállítható egységekre való szétszedés után a szinpadra vagy raktárba szállít­ják. 4. Jelmezkészités A vizsgálataink tárgyát képező uj műhelyépületeknél a jelmezmühelyek a főgyártással együtt vannak. A műhelyeknek a színházaktól való távolsága sehol sem kisebb 15-20 perces közlekedési távolságnál. A szállítási tapasztalatok azt mutatják, hogy nem helyes ezt az üzemet a szinház épületétől különválasztani. A műhelynek a szinházon belüli vagy a színházépület közelében való elhelyezése esetén a színészeknek több alkalmuk van arra, hogy a próbatermekben végzett napi munka során a szünetekben jelmezpróbán vegyenek részt. Ennek az üzem­résznek a szinház üzemétől való különválasztása megnehezíti a színésszel tar­tandó kapcsolatot, mert nagyobb időveszteséget okoz. A szabómühely férfi sza­bóműhelyre és női varrodára oszlik. Mindkettőnek a szervezete azonos:van ve­zető mesterük, szabászuk és vannak szabóik vagy varrónőik. A műhely helyisé­geinek a száma a gyártási kapacitás szerint is alakul. A legnagyobb műhelyekben van dolgozószoba a mester, a szabász, a szabók részére, helyiség a jelmezek próbálására, a próbára elkészített jelmezek elhe­lyezésére. A szabászok és a szabók helyisége igen jó megvilágítást igényel. A jelmezkészitésnek szüksége van még a műhely közelében elhelyezett raktárra, az apró varróeszközök és a textilanyagok elhelyezése céljából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom