Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 4. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 5., Budapest, 1962)

Az egyes zajokról és előidézésükről: /Szemelvények/ - A vihar hangjai

A VIHAR fflAJHGJAI A szinház

ban a vihar hangjai nemcsak a színdarab hangaláfestését szolgálják, hanem kiegészítői a szerzői gondolat mély lényege feltárásának és a színdarab egyes lélektani pillanatai érzelmi fokozásának. Például Shakespearet "Lear király" cimü tragédiájában a vihar hangjai szerves részei a színdarabnak. A tragédia harmadik felvonásában ez a rövid, de jelentős színpadi utasítás áll: vad puszta, vihar, eső, villámlás és mennydörgés. A megtébolyult Lear király jajgatására: Pujj szél, szakadj meg Pujj, dühöngj vihar,

S zápor omoljatok le mig e tornyot s a szélvitorlát elsüllyesztitek, ti gondolatnál gyorsabb kéntüzek. Kengyelfutói a tölgyhasgatő Mennykőnek, hamvasszátok el Ez ősz feje. Világot rengető Villám döngesd laposra e kemény Kerek világot. Rombold el a Természet műhelyét B egyszerre fojtsd meg Minden csirát, miből a háládatlan Ember keletkezik. az elemek a vihar zokogásával, a záporeső ömlésével és az égiháború megsemmisítő robbanásával felelnek. Osztrovszkij a "Vihar" cimü színdarabjában maga a darab cime is azt bizonyítja, hogy a zajoknak igen fontos szerepük van ebben a darabban. Ez a vihar adta meg a lökést Katalin bünbánatához; ez készíti elő az összes többi szereplőt ahhoz az eseményhez, melynek lassan ki kell bontakoznia. Katalin nyugtalan viselkedése felhívja magára környezete figyelmét és ebben a pillanatban e vihar mintha Katalin lelkiállapotát befolyásoló élő elem lenne.