Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

összefüggnek, érthetően eljutunk legalább az okok lényeges részéhez, amiért a megyei színházaktól néhány szlovák képzőművész eltávozott. Ez az állapot kétségtelenül egészségtelen és további lehetőségeket nyújt a megyei színházak szcenográf iájában a dilettantizmus kifejlődése számára. Reméljük, hogy a helyzet előnyösen oldódik meg, de azoknak az előadásoknak megtekintésénél, amelyekkel a megyei színházak Bratislavába jöttek, az előadások színvonalának értékelésénél nem mellőzhetett bizonyos aggályokat az, akinek érdeke a szlovák szinpadi képzőművészet felvirágoztatása. Zilina J. Svoboda rendezésében és Zd. Pavel kiállításában, a "Fürtöcske a napon" c. darabbal vendégszerepelt. Az inszcenálásról már irtunk. Lényegében ehhez a képzőművészeti megoldáshoz sorakoztak fel a kosicei inszcenálások is. J. Hanák térségmegoldásai Váh "Amsterdam istenei" c. darabjához - ugyanúgy mint Sestina megoldásai Csiky "Buborékok" c. darabjához - elegendő lehetőséget nyújtanak a nem tul igényes kiállításra, kiegyeznek a rendezői felfogással, de határozottan nem tartoznak e képzőművészek legjobb munkái közé.A kissé nehézkes és hagyományos festő-, építőművészi szemléletnél maradnak, nem érik el pl. Sestinának a "Viharos nyár" c. darabjához készitett terveinek egyszerűségét, vagy pl. Hanáknak Suchon "Svatoplük"-jához készitett terveinek nem ábrázoló kifejezőségét. Egyébként - ahogy már a "Fürtöcske" kiállításénak elemzésénél elmondottuk, ez a kiállítás nem tartozik Pavel legjobb munkái közé. Elegendő összehasonlítani ezt a megoldást pl. a Karvas "éjféli mise" c. darabjához készitett kiállításával, amelyet Pavel mint vendég az olomouciak részére tervezett. Engedtessék meg ez a kis kitérő már csak azért is, mert képzőművészeink vendégtervezőkónt készitett kiállításainak az egyéb munkáikkal való összehasonlítása - ugyanúgy, mint a fenti összehasonlítás is - alátámasztja azt a benyomást, hogy szcenográfiánk lehetőségei kihasználatlanok maradnak. A bratislavai és a nitrai "Éjféli mise" inszcenálásával ellentétben Olomoucban nem a jelzésről, hanem inkább a jelképszerü kifejezésről volt szó. Abból az előfeltételből Indulnak itt ki, hogy nem egy család történetéről van szó, hanem hogy ez a történet ürügy az un. szlovák állam ellentéteinek és problémáinak jelképes kifejezésére. Zd. Pavel, a zilinai Petr Jilemnicky Szinház szcenikai veze-