Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

A PIHÉSITÉS 19/1961 Feldolgozták: Kouril és Meluzin. A próbákat elvégezték: Meluzin, Stark, Kapucián, Hatle. Tartalom:. I. Bevezetés. - II. A pihésités technológiája /a pelyhek készitése ós színezése - az alapok és kötőanyag előkészítése - a szerszámok és munkahely elkészítése - a kötőanyag és a pelyhek rávitele - száritás és tisztitás/. - III. Eddigi felhasználás a színpadokon. - IV. Az ellenőrző próbák második része /a pelyhek ráviteli módszerének megállapítása - rozspihék festése feketére - a pihésitett felület rögzítő befröcskölése. - V. Bibliográfia. I. Bevezetés A szinházi üzem gazdaságossá tételére irányuló törekvés a Szcenográfiai Laboratóriumot uj anyagok kipróbálásához és a szinházi műhelymunkára alkalmas applikációk kereséséhez vezette. Ezek egyike a szinpadon sokféle célra felhasznált fekete bársony /diszletezési függők, szufitták, fekete szinpadboritások stb./. Bársonyt használnak azonban a diszletek, kellékek ós bútorok különböző részeinek készítésénél a butoralkatrészek és kellékek kiragasztására, applikálására és apró bevonására. Ilyen munka során a bársonyt gyakran felszabdalják vagy más módon értéktelenné válik. Ha figyelembe vesszük a bársony magas árát, arra a nézetre jutunk, hogy a bársony felület kialakításához uj technológiára van szükség, amely minőségileg a valódi bársonnyal egyenértékű,