Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

lyei. Ezt a technológiát használja más változatban a tesin-i szinház is. A Szcenográfiai Laboratóriumban szerzett gyakorlati tapasztalatokat ismertették az 1959-ben Chrudimban tartott bábos kongresszuson éa a Laboratóriumban akkor tartott szakmai tanfolyamokon is. Az ellenőrző próbák összegezése és a napi szinházi gyakorlatból vett munkatapasztalatok sora azt mutatja, hogy az epoxyfa modern formázó anyag, amely időmegtakarítást jelent a szinpadi butordetail, kellék ós szinházi jelmez-alkatrészek készítésénél. Ennek az anyagnak nagy szilárdsága, s a felület szívóssága és hosszú gazdasági élettartama - mindez világosan mellette szól. Biztosítja a gyártási költségek csökkenését és az egyedi munka lehetőségét is. További kihasználása és a Csehszlovák Televízióban, valamint a Csehszlovák Állami Filmnél, további uj munkahelyeken történő bevezetése tovább hangsúlyozza az epoxy-fa technológiájának nagyfokú hasznosságát, IX. Bibliográfia A feladat tanulmányozásához és kidolgozásához az alábbi irodalmi forrásraunkákat használták fel: 1. / Hanzik-Procházka: Az epoxy-gyanták és felhasználásuk. 2. / Van de Neut I.W.: A közelmúlt fejlődés az epoxy-gyanták területén. 3. / Rada: Könyv a kerámia-technikákról. 4. / A Szcenográfiai Laboratórium dokumentum közleményei. 5. / Fisch-Hoffmann-Kostikalliv: Az epoxy-gyanták klkeményitése. 6. / I.H.W.Trinner: Polyepoxy-gyanták, 7. / Stanek: Gyakorlatilag az epoxy-gyantákról. 8. / Obadálek:Az epoxy-gyanták felhasználása a technikai gyakorlatban, 9. / Stanek: Az epoxy-gyanták hatása a bőrfelületre, 10. / A Chema XI. Praha-Holesovice cég vállalati anyaga. 11, / A prágai vegyi gyártmányok központi tájékoztató szolgálatának ismertetője.