Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

A MODURIT 13/1961 Az elmúlt év áprilisában megjelent a 6.számú Záró közlemény, amely hamarosan kifogyott. Mivel szüntelenül ismétlődnek az anyag technológiai tulajdonságaira és lehetőségeire vonatkozó kérdések,a szerzett tapasztalatok rövid kivonatát összefoglalásszerüen alább közöljük: A modurit a modellezésre használt plasztelin-hez hasonló fehér modellező anyag. A festést egyszerű porfestékeknek enyvbe, vagy anilinfestékeknek közvetlenül az anyagba való begyuráeával végzik. A két szines anyag összekeverésével márványutánzatot nyerünk. Felületileg a moduritból készült tárgyakat anilin-, viz-, tempera-, stb. festékekkel való bekenéssel lehet festeni. A felületet azután viasszal és kefével fényesitjük át. Elefántcsont benyomását keltő fényes felületet a kikeményedett moduritnak acetonnal való átdörzsölése és ronggyal történő fényesitése utján nyerünk. A modurittal végzett munkáknál az eljárás az, hogy puha modellező anyagból vagy szabad-kézzel vagy formába nyomkodással /gipsz-, fa-, stb./ végezzük a formázást. A kimodellezett anyagot azután 100 C° körüli, azonban 120 C^-nál nem magasabb hőmérséklet mellett kikeményítjük, másként a felület megbarnulna. Ezt vízben, kb. 35 percig történő főzéssel végzik, amikor már néhány percnyi főzés után meggyőződhetünk a keményedésről. Terjedelmesebb tárgyakat elektromos kemence, kályha fölötti, főzővel elért hővel, gőzzel keményítjük ki. Vizből történő kiemelés után a tárgy ruganyos és csak a teljes kihűlés után keményedik meg. A formák készítéséhez, különösen a kisebb tárgyaknál - pl. gomboknál - szintén használhatunk moduritot.Az "eredeti tárgyat" hideg vizben megnedvesítjük /a kikeményedéskor forró vizben/