Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

Az epoxy-fa az öntött epoxy-gyantának és fa fűrészelés! hulladéknak bizonyos arányban való keveréke, A fűrészelés! hulladék és a gyanta arányának kölcsönös megváltoztatásával különféle felületszerkezetet és különböző anyagszilárdságot lehet elérni. Pigmentnek e keverékhez való hozzáadásával az epoxy-fát tetszés szerint be lehet festeni. A szakmai források tanulmányozása és az előzetes kísérletek elvégzése után a Szcenográfiai Laboratóriumban hozzákezdtek az ellenőrző próbákhoz, amelyeknek célja volt: megtalálni az impregnálásra és szeparálásra alkalmas keverék helyes arányát, a legmegfelelőbb technológiai eljárást és megállapítani az alkalmas töltőanyagokat és pigmenteket. Egyúttal ellenőrizték a kikeményitési eljárást, az összekötés és a felületmegmunkálás kérdését; figyelemmel voltak a munkahely felszerelésére, valamint a munkavédelem és munkabiztonság szükségességére. érdekes az epoxy-fának néhány anyaggal való összehasonlítása, amelyeket plasztikus butor-, diszlet-, kellék-, stb. detail készitésére használnak: o puha fűrészáru 0.55 g/cm léc anyag 0.46 (í kemény fürészáru 0,6-0.8 " epoxy-fa /2:1/ 1.04 " modúrit 1.12 « gipszöntvény 1,20 " A fajsulyok összehasonlításánál azonban nem szabad elfelejtkeznünk arról a tényről, hogy az epoxy-fából 2:1 összetételben /vagyis 2 sulyrész ChS 2100-as gyantából és 1 sulyrész puha füréazelési hulladékból/ készíthetünk 1 cm vastag héjju tárgyakat is, amig ugyanazt a detailt - fából elkészítve - teljes anyagból kall készíteni, függetlenül az időbeli megtakarításoktól, amelyek a költséges és drága fafaragó munka helyettesítésével állnak elő. A többi anyagok kevésbé szilárdak,mint az epoxyfa; élettartamuk rövidebb és gyakori javításokat igényelnek,mert a diszletszállitó kocsiban történő gyakori szállitás során könynyen rongálódnak.